Hogyan csináljunk profilt egy bdsm társkeresőn?

Erre a kérdésre több bevett válasz is van. A lusták természetesen azonnal tudják helyes megfejtések egyik elfajuló változatát: hagyjunk mindent üresen. Se kép, se leírás, semmi, csak a szuggesztív nickname, lehetőleg randomgenerált betűk és számok. Egy ilyen profil szinte biztos, hogy instant siker lesz, de lássuk sorban, hogy a sztahanovista lelkületűek mivel tudják még feljebb srófolni az esélyeiket!

Kezdjük a képpel: ha fel akarnánk ide tölteni valamit, akkor SEMMIKÉPPEN ne egy magunkról készült kép legyen! Azzal csak elillanna a misztikum, a minket körüllengő titokzatosság. A tömegből kitűnni egy fekete-fehérre photoshop-olt ún. erotikus fotóval fogunk tudni, ilyeneket az interneten lehet találni ezerszámra (ne is törődjünk a szabályzat vonatkozó pontjával, körülbelül annyira kell ezt betartani, mint a mozgássérült helyen való parkolási tilalmat X6-os BMW-vel) - fontos, hogy ezek közül olyat válasszunk, hogy a modellhez még véletlenül se hasonlítsunk. Ha ennyi időt és energiát nem fektetnénk a profilképbe, akkor csak lőjünk egyet a mobilunkkal, lényegében bármiről, ami nem mi vagyunk, a túlexponált, életlen fotók itt biztos befutók.

Az adatainkból annyit csak adjunk meg, amennyi jól esik, ne azokat, amiket elvárunk másoktól. Némi lazaság természetesen megengedett, ha például a kilóink száma nem haladja meg a centiméterben mért magasságunkat, akkor a nőies, esetleg teltkarcsú alkat még mindenkinek elfogadható kell, hogy legyen. Ugyanígy, lakhelyként nyugodtan adjuk meg például Budapestet, még akkor is, ha ez csak azt jelenti, hogy szeretnénk egyszer majd odaköltözni Minszkből. Az érdeklődési körökkel sem éri meg bíbelődni, úgysem fogja senki elolvasni. Azoknak az időmilliomosoknak, akik esetleg mégis rászánják magukat, rejtsünk el benne néhány kakukktojást, ami egyáltalán nem igaz, csak jól mutat! (Kinek van manapság ideje színházba járni...?)

Jöhet az egész mutatvány sava-borsa, maga a szöveges bemutatkozás. Ne ijedjünk meg a feladattól, nem lesz nehéz, még akkor sem, ha esetleg általános iskolában írtunk utoljára egy két mondatnál hosszabb egybefüggő fikciós szöveget. (Sőt!) Itt igazából nehéz konkrét javaslatokat tenni, hiszen ahány ember, annyi színes egyéniség - használjuk ki ezt! Ne törődjünk holmi helyesírási szabályokkal (egyébként is csak ajánlás), süssön át a szövegen az igazi énünk, a nonkonformizmusunk, a lazaságunk. Kerülendő az igekötők el- és el nem váló eseteinek helyes használata, ezt nemlehet elégszer le írni. Maga a stílus lehet alpári, ilyen esetben mindegy is miről szól, a lényeg a tabudöntögető szókimondás, egy-két fasz meg pina, és tulajdonképpen már magát írja a szöveg. Ha azonban személyiségünkhöz jobban illik a visszafogottság, akkor kénytelenek leszünk írni néhány mondatot magunkról, ez esetben viszont kötelezően szerepelnie kell a következő szavaknak: édes, gyönyör, megadni, uralkodj. A kéj és szajha szavakért pluszpont jár. Tartalmilag minél kevesebb konkrétum szerepel, annál jobb, hiszen így a lehetséges udvarlók teljes spektruma ránk találhat. Arról természetesen ne írjunk semmit, hogy miért is vagyunk itt egyáltalán, de soroljunk fel véletlenszerűnek tűnő dolgokat, amiért/akiért nem!

Ha mindez megvan, nyugodtan hátradőlhetünk és kibonthatunk egy üveg drága vörösbort, hiszen azzal a tudattal kortyolhatunk majd bele, hogy mi mindent megtettünk, hogy megtaláljuk a hozzánk illő partnert.

A következő részben a kommunikáció etikettje lesz terítéken, semmiképp se maradjunk le róla!