Kedves Azula, a "kellemes" kis kalandod a fogásszal eszembe juttatott egy esetet, ami már-már a feledés homályába veszett, de most, hála neked, megörökítem az utókor számára. Akár akarja az utókor, akár nem.
Szóval rutinvizsgálatra mentem, már jónéhány évvel ezelőtt. A váróteremben befelé menet megakadt a szemem egy aranyos kis nővérkén. Kis alacsony, vékony lány, világoskék köpenyben, szőkésbarna hajjal. Kb. 50 kg-ra és kb. feleannyi évesre saccoltam. Gondoltam is magamban, hogy ej, de helyes kis mókuska! Lehet hogy még mosolyogtam is, bár a helyszínből fakadóan erre nem esküdnék meg, főleg ennyi idő után.
Aztán szólítottak. Bementem. Egy középkorú asszisztensnő elkezdett adatot egyeztetni, majd szívélyesen hellyel kínált. Leültem a nagy, kényelmes állítható bőrszékbe, bár kissé vegyes érzésekkel.
- Mindjárt jön a doktornő. - szólt oda két kattintás között a hölgy. Én pedig zavartan elkezdtem körbenézegetni, alaposan tanulmányoztam a különféle fúrókat, szívó-, fújó- és ki tudja, mi minden másra jó kis eszközök asszortimentjét.
Majd nyílt az ajtó, és könnyed léptekkel belépett a mókuska. Vagyis Dr. Mókus, hiszen ami jár, az jár! Csak ugye a kék köpeny megtévesztett. Szerencsére nagyon kevés a gyógyintézetekkel kapcsolatos tapasztalatom, de abban a hitben voltam, hogy a doktorok fehérben vannak, a nővérkék pedig színesben. Nos, ez nem feltétlenül igaz.
Szóval hátradöntött, megvilágított, és nagyon kellemes, bársonyos hangon megkért, hogy nyissam nagyra. Természetesen nem tudom, hogy mosolygott-e, egyrészt mert maszkot viselt, másrészt mert kurva erős fénye van annak a lámpának, de a szemei... mintha... nem tudom.
És akkor elkezdte. Voltam már fogász kezei alatt, de ő... mintha simogatott volna. Vagy tényleg simogatott? Sosem hittem volna, hogy hasonló helyzetben a "gyengéd" szó fog eszembe jutni, de így történt. Diktálgatta a fogazatomat latinul, közben hallottam a billentyűzet kattogását is, majd hamarosan véget ért a vizsgálat/petting.
- Minden rendben! Szép napot! - mondta mosolyogva. Ekkor már határozottan mosolygott. Én meg az élmény hatása alatt csak motyogtam valamit, köszönöm, vagy ilyesmi, és nem esküdnék meg, hogy nem pirultam el közben.
Hozzászólások (0)