Van némi tapasztalatom az ismerkedés terén. Itt is, vanilla oldalakon is. A blog olvasása alatt szépen előtörtek az emlékek, és szép lassan véleménnyé formálódtak a gondolatok.
A kiindulópont, amivel talán nagy meglepetést nem fogok okozni, nagyon egyszerű: ismerkedni nehéz.
Egy vadidegen emberről kell kideríteni lehetőleg minél több dolgot, de legfőképpen azt, hogy megfelelő partner lehet-e a későbbiekben. Ehhez idő és figyelem kell, vagyis energiát kell ráfordítani. Ha a jelölt nem ugyanígy gondolkodik, akkor nem fog kialakulni érdemi párbeszéd, így kapcsolat sem.
Ezek után miért írhatta eliopsidia azt a bizonyos blogot? Valóban unalmasak a vanillák?
Szerintem ez így nem jelenthető ki. Eliopsidia figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy amikor egy domináns férfival ismerkedik, már az első pillanattól kezdve jelentős információval rendelkezik az illetőről. Mivel ilyet keres, ez az információ ráadásul pozitív is lesz, vagyis nem nulláról indul az ismerkedés.
Egy vanilla partnerről először ki kell deríteni, hogy mi az érdeklődési köre, passzol-e értékrend és persze szexualitás terén. Ez viszonylag hosszú időbe telik, és ha kevés a közös pont, akkor bizony unalmas is lesz.
Vagyis igen, a legtöbb vanilla unalmas. Ahogy a legtöbb dom, sub, fetisiszta vagy bármilyen érdeklődésű személy. Unalmasak, hiszen teljesen más dolgok iránt érdeklődnek. De lesz a rengeteg ismerkedni vágyó között néhány, akivel sok a közös tulajdonság. Ők nem lesznek unalmasak. Már csak rájuk kell találni, vagy türelmesen kivárni, hogy ők találjanak meg.
Hozzászólások (3)