Ajándék lőcsnek ne nézd a hosszát!

Avagy hol is van a " Dög " elásva?!

A mára már klasszikussá vált közhelyeket le sem írom, Mindenki is ismeri biztos ezeket. Viszont, amiket én gondolok erről azt megosztom. És természetesen, Akinek nem inge, Ő hagyja a vállfán...

Milyen is az én szemszögem?! Én egy kifejezetten rossz egzisztenciális, szociális környezetből érkező, Vízöntő egyke vagyok. Ez van! Ebből főzünk. Így alakulhatott úgy, hogy hatalmas hangsúly fektetődött a barátokra és a receptoraim fejlődésére. Nem tartom magamat egy rossz emberismerőnek, de a megfigyelés magas fokú képességére inkább szentelnék ebben az esetben nagyobb figyelmet. A kialakuló, gyűlő tapasztalat tükrében miként dolgozom fel a rengeteg beérkező adatot a szépen felnevelt antennáimmal. Valahol az antenna tájékán lesz a " Dög " elásva.

Nézzük! A párzási rituálé első szintjén a jónép teszi a szépet. Lányok már - már egy profi sminkmestert meghazudtoló szinten alakítják át magukat és ekkor még a sok " mű " szir - szar elő sem került. A pasik pediglen keménykednek, szinte bármilyen történetet előadnak, csak hatásos legyen. Elvégre minden Nő bálkirálynő, minden Férfi " AZ " alfa akar lenni. Lássuk be ez nem fog menni! Jó tudom nem mind, mert vannak olyanok, akinek más a pályájuk. Annak is nyilván meg van az oka. Keresik a gyönyörűt, a menőt, a hatalmast, az erőst, stb és ennek érdekében sokan egészen elképesztő dolgokra képesek. Pedig ez durvára nem ilyen komplikált. Sőt olyan egyszerű, hogy csak na. Elmaszkírozod Magadat és csodálkozol, hogy az első randira élményfürdőbe visz az illető, vagy másnap reggel kiugrik az ágyból, amikor meglát és lábon kihord egy - két kisebb stroke-ot kávézás közben? Vagy meglepődsz, ha kidumálod a Leányt a kis bugyogójából és nem önmagadat adod, rövid időn belül csalódás lesz a vége... Na mert ugye dögössé maszkírozni Önmagadat nem is annyira nagy kihívás, vagy felkészülni pár jól csengő, hangzatos bódító szösszenettel. De stílusosan, vonzónak, vagy önmagadat adva őszintén kommunikálni már sokkal érdekesebb, nem igaz? Leányok keresik a háromlábúakat, Legények a szűket. De miért nem a megfelelő méretet keresik? Na meg az egyik kedvenc témám, amikor arról van szó, hogy a jó fiúk panaszkodnak, de hisz a Lányok a rossz fiúkat szeretik, aztán meg ott vannak a magányos rosszfiúk, hiába is járnak tokáid pinában. Aztán amikor a pasik hajkurásszák az igazi rossz csontokat az ágyban, majd zuhan az áll, amikor szembesülnek, hogy bizony egyszeri virágszálunk majd minden asztalon ott van a vasárnapi húslevesben. Az Úr napja ide vagy oda...

Tologathatnánk itt a dobozt jobbra balra, de most inkább bedobok egy szót és ez pediglen az: arány! Hiszen egyensúlyba szeretnénk kerülni, nyugalmi állapotba Önmagunkkal, környezetünkkel, társainkkal. Pedig folyton a feszültség keltetődik. Ugyan már kérlek szépen áruld el nekem, legyél olyan jó, ha tudod, hogy ha az az igen valószínűtlen eset állna elő, hogy tudod hogy mit is akarsz, akkor mi a veresegyházi asszonykórus átlag bajuszsűrűségéért nem azt csinálod, amit kellene?! Ami az adekvát lépés lenne. Egó? Exhibicionizmus? Félelem? Büszkeség? Vagy mind egyszerre?

A Nők amúgy kalandra a rossz fiúkat preferálják inkább, komoly dologra pediglen befutnak a jókor, jó helyen tökömlökömködő " ártalmatlan George-ok "! De egyik sem jó! Mint mondtam az ARÁNY! Érdemes figyelemmel követni, hogy egy esküvőn milyen karakter a Kedves Ara, illetve az a bizonyos Szerencsétlen. Konkrétan arra gondolok, hogy figyeljük meg, hogy a legtöbb Nő olyan hímet választ, akit az önértékelése szerint még kordában tud tartani. Hát így nyerhetnek a kis szöszmösz mackók. Egyem meg Őket! A szemükben látszik az a zavarodottság, mint a nyúlnak a hurokban, vagy disznónak a hajnali pálinkaszmog észlelése okán... A gondosan megkoreografált helyemen hallom, ahogy lüktet a halántéka a Menyasszonynak, hogy ez az én napom, nem érted?! A mindent lehet, csak meg van, hogy hogyan, illetve nem kevésbé érdektelen tényező, hogy MIKOR mit, meg hogyan! Úgy tartom itt érik be a sok lemondás, nyűg, hogy az antennák kifejlődtek. Neked Férfiként úgy kell tudnod, hogy mikor, mit és hogyan, hogy a Nőnek nagy eséllyel fogalma sincsen, hogy mit is akar! És még az is lehet, ha elég jó vagy, hogy azt sem fogja, hogy már rég hatalmas " bajban " van mert, már akkor ott késő. Jééé, de szép dió! Bár kicsit fura a pozíciója, de azért megkóstolom. Mi bajom lehet?! Olyan finom... És már le is van zuhanva a cserép.

Szóval lőcs ide, antenna oda, amíg valaki a " Nagy Ő-t " hajszolja és nem az IGAZIT, a VALÓDIT addig lehet róni a köröket. De nem a cserépben... Az meg, hogy udvarolni és udvaroltatni már - már el is felejtett a társadalom, bele sem kezdek... Ha meg megneszelem a kamuszagot, sunyulást, himi - humi, mismásolást, akkor ott vége is az egésznek.

Tisztelettel: D.E.

.