...rég beszélgettünk a zenéről...

BDSM Blogok » Blog - don_extra » ...rég beszélgettünk a zenéről...
don_extra (39)
Domináns, Fetisiszta
Férfi, Hetero
  • VIP
  • Hitelesített profil
  • Van nyilvános albuma 
  • Van nyilvános őt ábrázoló képe 
  • Van blogja 
06. 22. 15:25 | Megjelent: 126x
...rég beszélgettünk a zenéről...

" Most Iconic Classical Music Masterpieces Everyone Knows in One Single Video "

Ez a címe annak az összeállításnak, amelyet most beraktam ehhez a blogíráshoz. Egyik kedvenc válogatásom a " tecső " nevű oldalról.

Munkámból kifolyólag nap, mint nap, vagyis éjjel, mint éjjel hosszú órákon keresztül vezetek... Egyedül, csak hasítom a sötétet, mint a Titanic, megállíthatatlanul törtet a hatalmas tömeg. És gondolkodom. Magányomban elmélkedve, csak búg a " dög " alattam és elkerülhetettlenül magammal egyedül maradva a csend, hűvös nyugalmában, a " semmi dobozban " is pakolászok... ( a " the nothing box " is egy jó kis komédia szintén a fent említett oldalon. ) Szóval ez az én közegem... Nem, nem vagyok vámpír, de még lehetek... szeretem a fokhagymát. Mondjuk harapni is szeretek! Sok más mellett a nem teljesen veszélytelen önismereti utamon is haladok... Mindig nehéz az embernek önmagába szállnia, de talán a leges legnehezebb önmagával feltétel nélkül őszintének lennie... Elfogadnia azt, amit talál... Néha tartok úgynevezett brainstormingokat is, mint amolyan egyéni vállalkozó jelleggel, hátha beüt az "exit plan " és végre a magam dolgával foglalkozhatnék... De ennek még nem jött el az ideje! Nem is baj! Jól van ez így! Az út legalább olyan fontos, mint a végeredmény! Mindent is előkészítek, hogy zavartalanul haladhassak, üccsi, rágcsa, zsepi, klíma, navi, amire hírtelen szükség lehet út közben, stb... és indulás... legtöbbször néhány perc alatt fent is vagyok a hosszú fekete csíkon és 10-20 perc alatt ki is tisztul az elmém, lenyugszom, sehol senki. Esetleg néha egy - egy őz, vagy nyulacska rágcsál az út szélén... szépen lassan belém terelődnek a gondolataim.

És elkezdődik! Terveket szövők, elemzek, álmodozok, mérlegelek sorra vonom le a konzekvenciákat... és magamba tekintek! Konstatálom, hogy miről is van itt nagyba' szó... így történt az is, amikor be kellett látnom, hogy bárhogy forgatom én bizony szapioszexuális vagyok. Régebben ugye mit mondtam: fontos az intellektus. Ezt mondjuk idáig sokan hangoztatják. De ma már azt gondolom, hogy a megfelelő minőségű szellemi kapcsolódás nélkül esélytelen bármi is. Értsd jól bármi, vagyis minden is. Igen a testiségre sem válok nyitottá, ha ez nincs meg. Aztán jött a folytatás, a demiszexuálitás! Ha nincsen lelki kötődés, akkor újfent a zsákutcába fordul be a történet. Így szép lassan jutottam el odáig, hogy bár még nem találtam meg az adekvát szakkifejezést arra, ha a tartás és a jellem is hasonló tényezőként jelenik meg. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy ha erre Bárki tudja a megfelelő szót, legyen olyan jó és ne tartsa Magában! Továbbá nagy nyitottsággal fogadok minden ehhez kapcsolódó gondolatot. A tao tanokban foglalt energiakezeléssel kapcsolatos kompetenciát már meg sem említem... Szóval ilyenekkel nézek szembe, miközben gördül a hintó...

Nos! Bárcsak ennyi lenne... De nem! Szembe kell nézni a tények mellett a Nővel! Értsük jól! Öt éves korom óta nem jelent problémát Nőkkel kezdeményezni, beszélgetni, stb... nem ez a lényeg, hanem az, hogy amikor ott egy kifejezetten vonzó megjelenésű Hölgy, de nem! Ezt a: " de'nem-et " nehéz volt megfejtenem... Ugye zsáner a " test ", de nem... de miért nem... mi történik itt valójában, miért nem? Hmmm... De hisz csodálatosan szép, vonzó, de mégis van valami, ami pontosabban nincs... És, ha ez még mindig nem lenne elég, akkor minderre rájön az is, ha nincs meg a nonverbális kommunikáció kielégítő színvonala. Pedig az én BDSM-emem szíve, lelke, mozgató rugója a nonverbális kommunikáció. Számomra akkor kel csak igazán életre a dolog, amikor szavakra már egyáltalán nincs szükség. Csak az élmény az izzó levegő, forró testrészek, a hormonok szüntelen ostroma, az eggyé válás van, tart és történik... És, hogyan is tudnám megfelelően uralni, irányítani, tanítani ( akár Ő engem ), terelgetni a partneremet, ha nem ismerem, nem értem és nem tudok hozzá a nyilván magától értetődhető színvonalon kapcsolódni. Márpedig az én koncsertóm fizetsége az az audionális megnyilvánulás sorozat, reakció, hangulat, élmény, állapot, amelyeket megoszt velem a Partner, " a közös, az együtt "! Amikor valóban úgy kezelem szó szerint, hogy minden egyes apró mozzanattal újabb és újabb hangot, összezizzenést váltok ki. És ez végtelenül ritka... Mennyi, meg mennyi mindennek kell ehhez teljesülnie, hogy valóra válhasson. Amikor tér, idő, a valóság szűnik meg egyik percről a másikra és telik el úgy akár 10-12 óra is, ami utólag néhány röpke szempillantásnak sem tűnik szinte...

Arra meg aztán már végkép ki sem térek, hogy a stílus és a humor mennyire központi jelentőségű kölcsönösen... Ja igen, zene, meg nonverbalitás, meg audio - viziális performanszok, mocskos, kéjenc szeánszok ide, vagy oda, legyen az a Nő, Nő a talpán és egyben a jéghegy, akitől padlót lehet fogni úgy, ahogy az a nagy könyvben meg van írva... Tudjátok, amikor jól " pusztít ", ahogy a legendák születnek!

Tisztelettel: D.E.

.

Hozzászólások (0)


Még senki nem szólt hozzá a bejegyzéshez.