Blog - DomBolDal

Esti meglepetés
Egy nehéz nap után értem haza későn és az ajtóm előtt egy nagy csokor rózsát találtam. Az órámra pillantottam, majd kocsiba pattantam... ...és épp odaértem a boltba, hogy cukrot és citromot vegyek, hogy készüljön az idei első adag rózsaszörp. Mit hittél? Melyik férfi kap rózsát? ;)

Emberi játszmák gyakorlatiasan
Először is: azért mert még nem találtuk meg akire vágyunk az nem jelenti azt, hogy nem is létezik. A fasz rossz végén állva szopás pedig csak ideiglenesen szegheti a kedvünket, emelt fővel nyomás tovább aztán. Típusból két fajta van csupán és van átjárás a csoportok között: akit keresünk és akit nem. Előbbinek érdemes nyitni, utóbbit érdemes kicsukni. A részleteket mindenki megoldja saját hatáskörben. Ugye, nincs is semmi látnivaló...?

Tévesztések színjátéka
A célok által vezérelt elképzelések és a realitás nagy arányban a végtelenbe konvergálnak számos adatlapon. Nincs ezzel nagy baj és jelen írás is csak saját magam szórakoztatására készült, hisz' az eltérő értékrend miatt az érintett lapok mögött álló személyekkel eleve nincs dolgom, főleg ha férfiról van szó... :D Mindenkiben él valami kép a BDSM (vagy akár a társadalmi középszerű gondolkodás szerinti sima) kapcsolatok materializálódásának mikéntjéről... Aztán jön a valóság. A kettő közti...

Gombakrémleves
Ott, hol félúton találkozunk, az erdőben csodás vargánya terem... Felkacagok, mikor egyiket másikat meglelem, szép, nagy, egészséges példányokat. Kacagok, mert tudom, hogy már az enyém, megtaláltam, isteni lakoma lesz belőle. Ahogy egyre közelebb érek mind jobban tetszenek. Kihúzom, a kosárba teszem és keresek tovább. Te kicsit arrébb tőlem ugyanígy teszel, majd a konyhában állunk szorosan egymás mellett, míg elkészítjük. Szalonnát pirítunk, hagymát és gombát sózunk, borsozunk, fonnyasztunk,...

Játék minden perc
Kérdezed vagy mondod? Meddig számoljuk? Meddig látunk most? Míg eljön a pillanat ami beteljesíti vagy a mélybe löki az eddigi összhangot, a lelkesedést átoltja rajongássá, hogy aztán sarjadjon valami új, gyökerezzen a földbe és törjön az ég felé még nem is tudjuk hogyan. Sejtésünk lehet, kell is hogy legyen, de ragaszkodni hozzá butaság volna, tudjuk. A kis lépcső aminek fokain lépdelünk nem tudjuk meddig kanyarog. Izgalmas így. Nem akarunk visszafordulni. Még. A zsigeri vágy mi a lábunk...

Egy lépéssel arrébb
Igen, én is követem a hadakozást, a bizonyítványok és nemi szervek, az etikai, morális és egyéb ítéletek összecsapását, megfáradt búcsúzkodásokat, kapitulációt. Csak azért írom, hogy 'de nem érdekel', hogy legyen logikai bukfenc, akkor minek írok? A felmerült kérdés miatt, hogy mégis milyen hatása van az egyes felhasználók lokális létére az itteni kommunikáció? Aki lelép (és ki is törli magát, nevet nem ír, szóval azt sem lehet tudni ki volt, regelek egyet, írok egy szép búcsú szöveget az...

Randikompatibilis gasztronómia (AKA baszós kaja)
Az Üvegtigris harmadik részében a szerető megérkezik az ügyvéd úrhoz (vagy legalábbis akkor még azt hiszi, hogy hozzá) és befelé menet sorolja mit hozott, pezsgőt, lazacot, majd a végén hanyag eleganciával hozzáteszi összegzésül, hogy baszós kaját. Innen nézve az enyém is lehetne az, csak egy csavarral, melynek köszönhetően frissen lehet elkészíteni, mégis hagy időt hancúrozni is... Tehát készüljünk össze és álljunk neki egy három órás kacsának, zöldbors mártással és cheddar sajtos...

Randikompatibilis gasztronómia - fügekrémleves
Tegnap még sikerült elkészíteni talán az idei utolsó adagot... 30 szem (frissen az ablakom alatt található fáról szedett) fügét vagdosok félbe, hogy aztán egy kanállal kinyerjem a héj alól a gyümölcshúst, előbbit nem szeretem megfőzni, bár van aki azzal együtt eszi meg és valóban elég puhának tűnik eleve, mégis tartom magam az eredeti elképzelésemhez... Az edényben aztán felöntöm rozéval, hogy éppen ellepje. Édesszájú vagyok, ezért kap még egy kis cukrot vagy mézet, egyébként két egész fahéj...

A szopás sem hasztalan...
És mikor odaért végül, tudta, hogy jól választott... De hol vagyok én még attól, hogy odaérjek? És a választás? Mennyi zsákutca, jó Ég... És azt tudom már, hogy hova szeretnék? Igen, egyre jobban. Fránya egy természetem van... Úgy képzelem, hogy a dolgoknak van sorrendje. Meg íve. És ha az ív megtörik, az már nem szép. Csodálatos dolog új embereket megismerni. Szuper egy új kapcsolat eleje is. Mikor mindig egy kicsivel többet ismersz meg a másikból és a morzsákat felszedegetve tudod, hogy...

Liberalizmus szerintetek
Az előző rész nagy sikerére való tekintettel ("aztán mi az a liberális blog, az nagyon fos...") következzék a folytatás... A közösségben gondolkodás jegyében fontos lenne tisztelni egymást, felebarátként mondjuk. Oly' sokféle ember jár ide. Nézhetné mindenki azt, hogy mit keres, nem pedig azt, hogy mit nem. És nemcsak nézik, szóvá is teszik sokan, ha olyat látnak, ami nekik nem tetszik... Tagadhatatlan, hogy vannak itt intelligensek és kevésbé intelligensek, dominánsok, szolgalelkűek, beteg...

Liberalizmus szerintem
Önellentmondásba keveredve rögtön az elején, mondom el, hogy mielőtt elkezdtem olvasni az itteni blogokat szimplán a menüpont alapján csupa BDSM-mel kapcsolatos élményt, fiktív vagy valós történetet, örömet és boldogságot gondoltam ide. Ehelyett az egyetlen ide írt (mer' a másik töröltetett anno) bejegyzésem arról szól, hogy milyen furcsa dolgokat tapasztalok itt - így az önellentmondás... Mert ide aztán kerül az aktuális sporteseményektől kezdve egymás ócsárolásán keresztül a személyes...