A legmélyebb bilincs az agyadban van!

Állj meg egy pillanatra… és vedd észre, hogy most már nem véletlenül vagy itt.

Nem a kíváncsiság hozott ide.

Lehet, hogy nem érted, mikor kezdődött. Talán egy kép, egy szó, egy villanásnyi fantázia indította el benned azt a finom bizsergést, amit nem tudtál elhessegetni. És most itt vagy, a szemem előtt, készen arra, hogy olvass.

Tudd, hogy minden betű, amit most befogadsz, mélyebbre húz.

Nem fogod érezni a láncot a nyakadon de érezni fogod a súlyát.

Nem fogsz hallani parancsot de a tested engedelmeskedni fog.

Ahogy olvasol, a külvilág lassan elhalványul. A figyelmed beszűkül. Csak az írásom marad benned, mintha a gondolataid közé ültem volna.

Mert a szavaid, a vágyaid, a fantáziáid mostantól az enyémek.

Az agyad a játszóterem, a lelked a trófea.

Nézz rám, és jegyezd meg: amit tőlem kapsz, nem csupán a testednek szól. A bőröd, az izmaid, az idegeid csak eszközök. Az igazi célpontom mindig az agyad lesz. A gondolataid. A titkos, kimondatlan vágyaid. A félelmeid. A belső hang, ami azt súgja: „Ez az, amit kerestél… és ez az, amitől rettegsz.”

Tudod, miért?

Mert a tested ellenállhat. Megfeszülhet, elhúzódhat, menekülhet. De ha egyszer bejutok a fejedbe… nincs hova futnod. Ott vagyok minden gondolatodban. Ott vagyok az álmaidban, a magányos perceidben, és még akkor is, amikor másokkal beszélsz. Észrevétlenül húzom a láncod, és te érzed, hogy jön a feszültség.

A lelki vonzalom a legerősebb bilincs. Nem csörög, nem látszik, mégis szorosabbra húzza magát minden egyes pillantásommal, minden szavammal. Nem a testedet hódítom meg először hanem az elméd. És amikor az már az enyém, a tested automatikusan követi a parancsot.

Látod, a BDSM-ben a legtöbben az ostort látják, a bilincset hallják, a kötelet érzik. Én azt akarom, hogy már akkor lüktessen benned a vágy, amikor még hozzá sem értem a bőrödhöz. Hogy egyetlen üzenetem elég legyen ahhoz, hogy az egész napod megboruljon. Hogy várd a szavaimat, mint egy éhes állat a falatot… és amikor megkapod, ne tudd, jóllaktál-e, vagy még jobban éhezel.

Ez a pszichológiai dominancia. Amikor nem kell, hogy ott legyek, mégis érzem, ahogy remeg a gyomrod, ahogy feszül az izmokban a vágy. Amikor nem vagy mellettem, mégis a gondolataidban ülök a trónomon, és te nem tudsz mást tenni, mint szolgálni.

És tudd meg, ez nem játék. A lelki intimitás az alapja annak, hogy a legkeményebb pillanatok is gyönyörré váljanak. Amikor a tested nemet mondana, de az elméd tudja: a helyed az, ahol én mondom.

A tested egyszer elfárad. A nyomok a bőrödről eltűnnek. De amit az agyadba és a lelkedbe vések, az örökre ott marad. És ez az, amitől az enyém leszel nem csak ma, hanem minden egyes nap.

Mert az igazi hatalom nem a kezemben tartott ostorban van…

Hanem abban, hogy a gondolataid kulcsa a zsebemben van.

Ne nézz körül… mert a falak, amik most körülötted vannak, nem kívülről jönnek.

Én építettem őket a fejedben.

Most már tudod, hogy nem kell a kezem, hogy érezz. A gondolataidban ott vagyok. Ha dolgozol, ha alszol, ha egyedül vagy, vagy éppen társaságban, én ott leszek.

Nem leszek hangos. Nem leszek feltűnő.

Csak akkor érzel meg, amikor a tested váratlanul feszülni kezd, a gyomrod összerándul, és a vágy olyan hirtelen csap le rád, mint egy villám. Akkor tudni fogod, hogy megérintettelek.

És most…

Hunyd le a szemed.

Mondd ki halkan a nevem… hagyd, hogy a nyelveden végigcsússzon, ahogy a bőrödön is végigcsúszik majd a jelenlétem.

Ettől a pillanattól kezdve nem vagy teljes, amíg nem érzed, hogy figyellek.

Ne feledd: nem te kerestél engem. Én találtalak meg téged.

És ami az enyém, azt soha nem engedem el.

Most már tudod… nem menekülhetsz, mert a meneküléshez is az én engedélyem kell.