Nekem mindig csak a fele volt meg.
De talán most...
Több, mint 2 hete beszélgetünk és eddig még nem vesztünk össze 😀
Nem nyomul, nem erőlteti rám a vágyait, rám kíváncsi, őszinte, nyílt, az apró történések a mindennapjaimban is érdeklik, sőt, a múltkori kibukásomat is jól kezelte. Nem miatta volt, de hisztiztem és szerinte ez nem is volt az. El se hiszem, hogy ilyen férfi is van.
Lehet, hogy végre rámmosolygott a szerencse?
Eddig senkivel sem éreztem ezt a biztonságot, talán a gimis nagy szerelmem óta. Az meg már nagyon régen volt 🙂
"Nem az a biztonságos kapcsolat, ahol hallgatunk, elfojtunk, érzelmeket mélyre rejtünk a “béke” kedvéért, hanem az, ahol olyan biztonságban vagyunk, hogy bármi kimondható. Anélkül, hogy a kapcsolat elvesztésétől való félelem és szorongás gyötörne.
A bizalom az az érzés, hogy megtaláltam a helyet, ahol biztonságban vagyok, és a személyt, akire rábízhatom magam.
Akkor tudok valamibe beleereszkedni igazán érzelmileg, ha azt érzem, a másik fél biztonsággal megtart.
Másrészt mert eldöntöm, hogy kockáztatok, annak ellenére, hogy sérülni, vagy sérteni fogok."
🖋️ Király Eszter
Hozzászólások (2)
Én is erre vágyom, egy olyan kapcsolatra, ahol lelkileg is meztelen lehetek, ahol nem kell azon tipródnom, hogy kimondhatok-e valamit, vagy inkább hallgassak, mert nem akarom elveszíteni. Ahol biztonságban érzem magam, mert tudom, hogy fontos vagyok és így tudok maximálisan adni magamból.