A helyem?

Most nem keresek senkit, de aki engem megnéz, azt én is.

Több domináns? férfi? adatlapján olvastam azt a mondatot, hogy "Tudd, hogy hol a helyed!" Elképzelhető, hogy domináns nőknél is szerepel ez, de őket csak a legritkább esetben látogatom meg, nyilvánvaló okokból, így erről nem tudok nyilatkozni.

De ez elgondolkodtatott. Vajon hogy kell ezt érteni? Milyen minőségben hol a helyem? Már ha szub lennék? Mint nő, mint szub, mint házicseléd, mint micsoda? És hol az a hely? A konyhában, netán a szülőszobában, a sarokban , vagy a "gazdám" lábai előtt vagy alatt?

És tessék mondani, meddig kell ott maradnom? Csak azért kérdezem, hogy úgy intézzem a dolgaimat, hogy mindennel kész legyek, mikor a helyemre kell takarodnom.

Nos, én eléggé gondoskodó vagyok. Nem azért, mert elvárják tőlem, hanem mert ez az alaptermészetem és a szeretetnyelvem. Szívesen főzök a kedvesemnek és még másnapra is csomagolok neki, mert van egy olyan félelmem, hogy éhezne. Nyilván nem, de na, értitek. Szóval nekem nem gond, ha a konyhában kell lennem. A szülőszobában már max látogatóként fordulhatnék meg, mivel koromnál fogva nem én vagyok az, akivel egy férfi tovább örökíthetné a génjeit. A sarokban állni szintén nehézkes, mivel néha fájnak a lábaim. Térdelni sem tudok, mivel nemrég megbotlottam a ventilátorban és elestem otthon. Rá a jobb térdemre, amit 2 éve már összezúztam, szóval esélytelen, hogy a gazdám lábai előtt térdeljek.

Meg amúgy is, nem az a BDSM egyik alapvetése, hogy a jó dom felemeli a szubot és nem elnyomja? Vagy én értettem félre valamit? Aztán megértettem. Mint egy lámpa, kigyúlt a fejemben a világosság. Ezek a dominánsok(sic) szinte biztos, hogy valamilyen módon el vannak nyomva. Ha kapcsolatban élnek, akkor a zasszony hordja a nadrágot és neki hallgass a neve. Vagy szar munkája van, szemét főnökkel, köcsög kollégákkal. Esetleg mindez együtt és még az anyja/anyósa is ugráltatja. Ergo, sehol sem tudja megélni a férfiúi integritását, ezért kell neki valaki, aki tudja, hogy hol van a helye. Csak azt nem tudja, hogy egy szub nő nem így működik. Ismerek párat, szóval tudom. Némelyik feministább, mint anno a szüfrazsettek voltak. Szóval náluk ez a tudd, hogy hol a helyed óriási red flag. Nagyon helyesen, jegyezném meg.

Meg azt is tudom, hogy én milyen szerencsés vagyok. A kedvesem nem akar sem dominálni, sem behódolni nekem. Egyszerűen csak csináljuk, ami jól esik, sokszor teljesen összekeverve a játékban a top/bottom szerepet. Mert így jó nekünk.

Sőt, még a fájós lábaimat is megmasszírozza, kérnem sem kell.

Egyikünk sem csinál presztízskérdést abból, hogy ki a domináns. Csak csináljuk, ami a másiknak is jó, én főzök, ő masszíroz és a többit nem írom le, legyen elég annyi, hogy a legutóbbi közös esténk után még vagy 2 óráig el voltam varázsolva. Mert a mi Tündérkertünkben nem hatalmi harcok folynak, hanem a valódi szenvedély veszi át az irányítást.