Határok és azok átlépése

Pár napja lecseréltem a profilképem egy olyanra, amin a megbilincselt lábaim voltak láthatók. Nem kifejezetten figyelemfelkeltő szándékkal, hanem mert nekem óriási jelentősége volt, mivel a jól fejlett klausztrofóbiám miatt eddig sohasem engedtem a mozgáskorlátozást. De most én kértem, mivel mozgatott a kíváncsiság és megbízom annyira abban, akitől kértem, hogy tudjam, vigyáz rám és az első jelnél, hogy kellemetlenül érzem magam, leveszi, mert annyira figyel rám, hogy szólnom sem kell.

Sohasem tapasztalt élményekkel lettem gazdagabb, nem bántam meg és szeretném újra átélni.

Eddig a szemeimen kívül még sohasem tettem fel semmilyen testrészemet ábrázoló képet sem. Nem azért, mert prűd, vagy szégyellős vagyok, hanem mert nem akarom az oldal húspiac jellegét tovább erősíteni. Persze számítottam rá, hogy nem marad reakció nélkül a fotó és azt kell, hogy mondjam, kellemesen csalódtam a férfiakban. Nagyon udvarias leveleket kaptam, egy ebédmeghívást és egy nap ajándék VIP -t. Ezúton is köszönöm nektek!

De nem végzek több társadalom kísérletet.

Visszakerült Rubens Sámson és Delilája, aki pedig meg akar ismerni, az ne egyetlen részletre legyen kíváncsi belőlem, hanem az egészre. Mert sokkal több vagyok, mint 2 láb, mint ahogy a BDSM is sokkal sokszínűbb, mint egyetlen fétis monoton megélése.