Társadalmi sztereótípiák

(Reakció erre: Áldazthibáztatás, problémák.)

Teljes mértékben egyetértek az eredeti bloggal. Mégis szeretnék annyi kiegészítést tenni, hogy hiába nem fog egyik napról a másikra megváltozni a közgondolkodás, mi mégis tehetünk valamit azért, hogy segítsük ezt a folyamatot.

Pl abban, hogy a nőnek nem csak a konyhában a helye és nem csak élő inkubátorként kell funkcionálnia, hogy a férfiak tovább örökíthessék a génjeiket.

Vagy hogy egy bármilyen párkapcsolat úgy nézzen ki, hogy nem egymás alá/fölé, hanem mellé rendelődnek. Ne legyen elvárás, hogy a nőnek mindig be kell hódolnia, alkalmazkodnia, cselédként szolgálnia, a férfi meg azt csinál, amit akar, de ha semmit sem csinál, is legyen meleg étel és tiszta ruha, lakás, mert az neki jár. Miért is? Csak azért, mert ő férfi? Haha 😆 Mint ahogy az se legyen elvárás, hogy a nőnek mindig készen kell állnia a szexre, még akkor is, ha fáradt, beteg, menstruál, nemrég szült, stb.

Ha meg még nincs is kapcsolat, de már elvárások vannak bármelyik fél részéről, akkor jobb, ha menekülünk. Mielőtt még belemegyünk valami olyanba, amiből sérülés nélkül nem jövünk ki. Mert ha a másik fél nem tesz időt, energiát, odafigyelést, törődést a kapcsolatba, de ezeket elvárja, akkor abból általában nem szokott semmi jó sem kisülni.

De hogy ne legyek megvádolva azzal, hogy részrehajló vagyok, ezért ugyanúgy férfi oldalról is megközelítve ne legyen elvárás, hogy a férfinek kell eltartani a családot, mert mi van, ha nem képes rá? Mondjuk beteg, vagy épp nincs munkája. És ne érezze ezt akkora nyomásnak, hogy frusztrálódjon miatta, mert a macsó énképébe nem fér bele ez és ezt a frusztrációt ne a családján töltse ki. Szóval mindenbe beleszóló anyósok, akik szerint az ő kislányuk ennél jobbat érdemelne, most hallgass a nevetek! Hagyjátok, hogy a felnőtt gyereketek megoldja a problémáit azzal, akit ő választott, ti meg hozzáadtátok. Mert sokkal rosszabbat tesztek a lányotoknak azzal, hogy nyomás alá helyezitek a férjüket, ahelyett, hogy megértenétek a helyzetét és segítenétek, ahogy tudtok.

Ha meg áldozathibáztatással találkozunk, azt a jézusi elvet vallom, hogy a rosszat jóval győzzük meg. Tehát szépen megkérdezzük tőle, hogy ha vele történt volna hasonló, hogy érezné magát, ha őt hibáztatnák. Ha olyanokat mondanának neki, hogy minek ment oda, miért az volt rajta, ami, miért ivott, stb. Mert normális értékrenddel bíró, magán uralkodni tudó férfi még akkor sem nyúl egy nőhöz, ha az nem akarja, öntudatlan, kiszolgáltatott, ha a farka már kilyukasztotta a nadrágját. Sőt, tovább megyek, még a beleegyezéses aktus közben is kihúzza, ha a nő azt mondja, hogy mégsem szeretné.

Egyáltalán, és ez szintén jézusi tanítás, bánjunk úgy a másikkal, ahogy azt szeretnénk, hogy mivelünk is bánjanak. Ha ezt mindenki betartaná, ez a világ egy sokkal jobb hely lenne.