Amúgy meg...

... nem is az incelekről akartam ma írni, de közbejött.
Viszont napok óta érik bennem egy téma, ami kicsit reagálás is a múlt heti, havi blogokra, de mégsem reakcióblog egyikre sem.
Szóval, van nekem egy lányom, akinek már szintén van két kislánya. A gyerekem, fiatal kora ellenére nagyon éretten és tudatosan készült az anyaságra, minden modern szakirodalmat elolvasott a babavárásról, hozzátáplálásról, mosipelenkáról, kötődő nevelésről, hordozásról, oltásokról, meg a többi. És szerintem nagyon jól is csinálja, a gyerekei boldogok, nyíltak, barátságosak, a nagyobbik már bölcsis, jól szocializált, okos, szépen beszél és két éves korára szobatiszta lett. Nem is szólok bele semmibe, mert nem érzem szükségét, egyszerűen csak élvezem az unokáimmal töltött időt, felelősség nélkül.
De van nekem egy anyám is, aki viszont szeret mindenbe beleszólni és persze mindent IS jobban tud, csak azért, mert ő elvégzett lassan 60 éve egy csecsemőgondozó képzést, később pedig óvónőként végzett egy neves főiskolán. Megjegyzem, kb. zéró pedagógiai érzéke van, de mindegy. Szerencsére vidéken lakik, így ritkán tölt időt a lányoméknál, de olyankor a lányom már a második napon azt kérdezi a babás csoportokban, hogy melyik nyugtatót lehet szoptatás alatt szedni, mert ő ezt nem bírja😀

És hogy hogy jön ez ide? Csak úgy, hogy néha itt is úgy érzem, hogy mindenki más jobban tudja, hogy mi a jó neked, hogy mi az igazi BDSM, hogy kell viselkedned, ha nő, ha férfi, ha domináns, ha szub vagy és a többi.
És osztja az észt, ha kéred, ha nem.
Volt, aki közölte velem, hogy a domináns nő nem szexel a szubjával. Milyen érdekes, hogy a domináns férfiak ezen jogát senki sem vitatja el! Azt is gyakran megkapom, hogy nem is vagyok igazi domina, mert nem feltétlenül vagyok hajlandó a szubom fétiseit kielégíteni, ha azok nem tetszenek nekem. Nos, még mindig nem hiszem azt, hogy a domináns a szub szubja.
És attól, hogy Te így csinálod évek óta, attól, hogy ez rögződött beléd, még nem biztos, hogy másnak is jó. És lehet, hogy pont annyira túlhaladott,mint anyám nézetei a gyereknevelésről.
Egyszóval ne! Ezt ne! Élni és élni hagyni, ha szabad kérnem, mert egyrészt senkinek semmi köze hozzá, hogy ki hogy csinálja, másrészt meg tudod, milyen a vélemény? Igen, pont olyan, mint a segglyuk. Általában mindenkinek van és senkit sem érdekel a másé. Jó, ez itt nem mindig igaz, de ez most csak mellékszál.