Ez a Sub-ság izé...

Olvasgattam ezt a Bundás Vénuszt, meg nézegettem ezt a Polanski változatot is. Mondjuk szerintem a könyv a mai napig nagyon jól megragadja ezt férfi oldalról...de megerősíti, amit gyakran ismételgetek itt...a szubok nagy része feltételezéseim szerint nem önzetlenül és csak a megalázás érzése miatt szegődik szolgálatba...rövid távon talán, de hosszú távon bizony várnak valamit cserébe: kizárólagos figyelmet pl vagy ami szerintem gyakoribb a vágyaik beteljesülését... szerintem az egyoldalú dolgok nem működnek hosszú távon...ha őszinték lennénk, már az elején le lehetne tisztázni, mit miért...fúj ez üzlet, vagy a dominát kurvává degradálja...hát attól félek, hogy kis százalék az aki csak maga a dominacia érzése miatt uralkodik, de legyen az hogy tévedek... inkább a szívességekért, és azért, hogy az EGO-ját kényeztesse. Nincs ezzel semmi bajom, ne érts félre, csak sokszor hajlamos mindkét oldal illúzióba ringatni magát: a domina azt feltételezni, hogy a szubnál nincsenek felé elvárások, és nem fog egyszer kitörni a kutyuskából a lázadás: Én nem ezt a lovat akartam.

A szubok egy része pedig feltételezhetően nem ismeri magát annyira, hogy felismerje saját hátsó szándékait ill. titkolja azokat... aztán egyszer csak követelni kezd...

Azt feltételezem, sok csalódást okozott már ez mindkét oldalról, ahogy olvasgattam néha...a szub nem önzetlen...

Talán úgy fogalmaznék: Uralkodj rajtam, de úgy, hogy teljesítsd vágyaimat...

Ugye a Burgundi pont erről szól...

Persze ez csak a szokásos agymenéseim egyike, amiket mantrázok, hogy azt higgyem, nem instabil a véleményem, tudásom, világképem...