A cuckold pszichológia, avagy a szexuális Expecto patronum

Mitől lesz valaki cuckold, miért vágyik egy férfi arra, hogy mások kurják a barátnőjét?

A neten még angolul is kevés infót találtam erről, lehet nem annyira barátom a Google, vagy emögött is annyi ok található, mint ahány ember és én a sajátomat nem találtam meg.

Kell hozzá egy gyerekkor, ahol túl sokat várnak el. Ezt jobban lehetett volna, többet is tudsz ennél, miért így csináltad, lusta vagy, stb...ez egymagában elültetett bennem egy fajta hajtást, hogy mindig jobbra és tökéletesebbre törekedjek mindenben. Meg van a maga szép és jó oldala, de könnyen lelki nyomorékká teheti az embert. Egyre többekre jellemző az amikor elkezdi valaki tervezni a napját, mit milyen sorrendben és hogyan csinál, ha neki állok zuhanyozni, akkor előtte edzem egyet, mert meg fogok izzadni, akkor zuhany után frissen eszek, akkor főzök már egész hétre, akkor edzés előtt be kell vásároljak, akkor még ez, még az.... aztán a végén az ember a gondolattol is túl terhelt lesz és inkább nem csinál semmit, marad az ágyban és majd rendel egy gyrost.

A 20as éveim rá is mentek arra, hogy újra építsem magam és a saját magam felé állított elvárásokat elengedjem.

Először is meg kell érteni, hogy ezek nem az én elvárásaim, hanem másoké voltak, egy szar iskola rendszerben, olyan időben mikor a szülőknél sem volt divat magukat fejleszteni, hogy mit csináljanak ami jót tesz a gyereknek, helyette csak hajtottak, mondván majd erős lesz.

Másod sorban bármi hobbi ami idővel növeli a képességünket valamiben. Lehet a futás, elsőre sikerül 2km-t futni vagy kevesebbet, nincs benne szégyen. Valahol mindenki elkezdte, nem fog lenézni senki, amikor a tüdődet kiköpöd mert annyira hajtottad magad, azzal már elértél egy teljesítményt, amit mások akik futnak, tisztelettel fognak nézni. Majd legközelebb futsz 2,5 km-t, aztán fokozatosan növeled.

Lehet akár egy fogyókúra, vagy kondizas, de nem kell feltetlenül a sportokban gondolkodni, bármi hobbi, mesterség amiben úgy érzed megtaláltad magad és szereted csinálni még akkor is ha szar vagy benne, az jó. Mert ahogy telik az idő és törődsz vele, majd jobb leszel, annyira hogy még te magad is meglepődsz rajta. A lényeg a "consistency" avagy a folyamatosság. Nem egyik napról a másikra kell házat építeni, hanem kitartással szépen lassan,napi egy téglát lehelyezni.

Na de térjünk vissza az eredeti témára.

Párkapcsolatokban és szexben is hajlamos vagyok túl stresszelni magam, olyan elvárásokat felállítani magammal szemben, amik túl magasak és bőven elég leszek én szadista ként, hogy magamat bántsam a hülye gondolatokkal. Egyszerűen szeretnék mindent megadni annak akit szeretek, szeretném ha boldog lenne azzal a (szerintem) kevéssel amit én tudok nyújtani. Nem vagyok 180 magas, nincs kastélyom, de még saját házam sem, nem tudom elvinni évi 4x1 hétre nyaralni valami exotikus helyre, és nem luxus vagy sportkocsit vezetek. Vagyok aki vagyok és adom amit tudok nyújtani, közben meg érzelmileg folyamatosan kompenzálok, az átlaghoz képesti extra törődéssel és figyelemmel, mert úgy érzem ez a minimum amit meg kell adnom.

Még az írást is túl tudom gondolni, ha nem írok neki, lehet azt hiszi leszarom, de ha meg írok neki, akkor nem hagyok neki teret és megfolytom. (igen, túl gondoló típus vagyok, fel vagyok készülve minden lehetséges dologra ami történhet, de egy nyugis partner illik hozzám, jó kommunikációs képességgel, vagy magamat csinálom ki 🤣)

Ezek a gondolatok, maguk a háttér, ami amúgy sokakban rejlik és BDSM-en kívül/belül sokan másképpen reagálják le.

Van aki dominanciáját terjeszti ki és irányít, hogy a másik ne hagyja el. Ez jellemző BDSM-en kívül is az emberekre(gyakran a narcisztikusokra), míg akik benne vannak a BDSM kultúrában sokkal tudományosabban és megfelelő határokkal teszik ezt, vagy csak a háló szobára jellemző viselkedésük.

Van aki teljesen lemond magáról, úgymond "bármit megteszek csak ne hagyj el" típus.

Itt is van aki az életben ilyen és van aki csak a hálóban egy szub.

Persze ezek azért nagyon leegyszerűsített hasonlatok és ennél jóval több van egy D/S kapcsolat vagy viselkedés mögött, akár teljesen más indokból is lehet valaki olyan beállítottságú, amilyen. Akinek nem inge ne vegye magára.

A cuckolding hol helyezkedik el? Az egyszerűen nyitott kapcsolat az egyik félnek? Mi van ha ő akarja a másikat látni, vagy megkeféltetni mással, akkor dom?

Nincs bele szólása és tűri, hogy a csaja másokkal kefél, akkor szub?

Nos én személy szerint le vágnám a faszomat és karjaimat ha valaha irányításom alá vonnám a páromat, nem szeretek valakit be korlátozni, sokkal jobban eső érzés, ha szabadságot adhatok és a másik önként, saját döntéséből van velem, mert másokkal lehet jó dugni, de engem szeret. Ez maga a nirvana, egy igazi lelki kielégülés, ami leveszi a stresszt.

Szub ként meg van egy erős és stabil személyiség magom, ami komprumisszum képes, de valahogy nem érzem azt, hogy behódolnék és megváltoznék valaki miatt. Vagy lehet csak nem találtam még meg a megfelelő személyt akiért megváltoznék.

Valószínűleg mindenkienk van legalább egy ismerőse, aki kúrva jól bánik a gyerekekkel vagy kisállatokkal, de neki nincs és baromira nem is akar egyet. Azért van, mert egy ilyen ember minden erejét és figyelmét bele teszi és ez rohadtúl ki tudja meríteni, amit belát, hosszú távon nem tudná csinálni, mert úgy érzi ez túl nagy felelősség és kötöttség. De amúgy simán tudná, csak nem bízik magában.

Valahogy így megy a cuckoldinggal is. Annyira magasra teszem saját magamnak a mércét, hogy abba csak bele bukhatok magamnál, még akkor is, ha soha senki nem panaszkodott és inkább éppen pozitívumokat kaptam, amik igen jól estek. De a szex az más. Nem tudok egyszerre egy baszó gép lenni, vad de közben érzéki és kényeztető. Egyszerre akarom a párom összes szexuális almát valóra váltani és olyan gyönyörökben részesíteni mint senki, de ezt minden alkalommal amikor nyitnak a lábai. Mert ilyen vagyok, nálam ez a minimum. Csak közben magamról feldkezek el teljesen és azt amit ketten kéne élveznünk, gyorsan át megy abba, hogy csak kényeztetni szeretnék, mert az én élvezetem csak egy mellékes dolog. Úgy rá koncentrálok a másik mikro rezzenéseire, hogy neki mi, hogyan, mikor jó, hogy teljesen lelankadok aztán rá feszülök, hogy nem áll úgy a bohóc, hogy nagy cirkuszt csináljak. Utána csak jobban megsérülök a kudarctól , az ágy szélén fogom a fejem, szégyenemben, hogy nem vagyok képes arra amire egy férfi genetikailag van beprogramozva. Minek nekem fasz a lábam közé, ha csak a pisilés megy vele normálisan? Mire a lány meg nyugtat, mással is van ilyen, nincs semmi baj, jó volt, majd legközelebb. Én meg a félig könnyes szemeimmel rá nézek, lenyelem a gombócot a torkomban és azt mondom: nem akarod, hogy neked nyitott legyen a kapcsolat, hogy meg kapd mástól amit én nem tudok megadni?

Mint ahogy a Harry Potterben volt egy varázs ige, amivel a dementorokat elűzték "Expecto patronum", kifigurázták a legnagyobb félelmeiket, hogy legyőzzék azokat. Kicsit a BDSM is ilyen, néha egy biztonságos burokban élünk ki dolgokat, hogy ne féljünk tőlük, vagy ne feszüljünk rá. Boldoggá tesz, ha az akihez kötődöm tudja mással is jól érezni magát, de nem hagy el a szex miatt, mert bennem valami értékesebb van a számára. Mindeközben mégis meg kap mindent ami boldoggá teszi, erről én gondoskodom. Így rajtam sincs az a feszültség és megkapom a nyugalmat amire vágyom egy társ melett.

Boldog asszony=boldog élet 😜

Ui: azt azért hozzá teszem,hogy tudományosan bizonyított tény, hogy a fasz alakja tökéletessé teszi arra, hogy kipréselje a puncibol azt a gecit, amit előtte, valaki más bele lőtt, úgyhogy valahol mindannyiunk közös őse egy cuckold 🤣