Korom

Korom. Na nem az, ami a kémenyben van, hanem az életéveimnek a száma. Bár időnként jó lenne felírni vele a kémenybe az előbbivel az utóbbit, csak ne látszódjon. Mert a legtöbben nem engem látnak csak ezt a számot.

Egy srác, akivel egy olyan oldalon futottam össze (élőben), ahol nincs kint az életkorom, kíváncsiságból megkérdezte, hány éves vagyok. Kértem, tippelje meg. 32, max 34, jött a válasz. Ennyire jól semmi nem esett mostanában, igazi léleksimogatás volt. Tekintve, 3 hét se és betöltöm 42öt. Ezt neki is elmondtam, picit ledöbbent.