2011. 02. 26. 19:48 | Megjelent: 1150x
Részemről azt jelenti a barátság, legyen az férfi vagy nő, hogy meghallgasson és Én is meghallgatom.
Tanácsot adok és kapok. Kiosztom,hogy,ha kell, de elvárom,hogy felvilágosítson,hogy, ha Én csinálok hülyeséget.
Fáj az igazság, ez tény és való.......de mire is vannak a jó barátok?
Hogy helyre tegyék az embert és mikor bajban van akkor ott legyen az ember mellet.
Jó néhány embert hittem barátomnak, de mindig időben felnyílt a szemem, hogy Én csak arra vagyok jó, hogy a nyakamba zúdítsa a baját és a nyűgjét vagy épp boldogságát.
Ezzel nincs is semmi baj. Mindig tartom a vállam és a lelkem.
Az szokott bosszantani mikor Én mondok valamit és két szóban el van intézve és utána löki az illető a maga mondókáját.
Már csak vigyorgok azon mikor Én csak annyit mondok a kérdésére, hogy " mi van Velem" Elkezdem mondani és két szó után már nyomja a maga szövegét:)
Ezek után nem is érdekel, hogy mit gondol az illető mikor megkérdez, hogy mi van Velem..........csak annyit mondok,hogy "semmi, jól vagyok", Veled mi van?
Egy jó barát ebből már tudja, hogy nem árt mélyebben érdeklődni. Legalábbis részemről ezt jelenti.
Mindig magamból indulok ki........Aki Nekem azt mondja, hogy "nincs velem semmi és jól vagyok" Azért még rákérdezek, hogy "biztos", és utána sorba teszem fel a kérdéseim.
Nem véletlen, hogy kevés igaz barátom van. Egy kezemen megtudom számolni Őket.
Hozzászólások (2)
Nem éreztél valami motoszkálást a bucidban?:)) Nah az Én voltam akkor:))
"Persze főleg akkor találnak meg ha valami bajuk van, mert amúgy le vagyok tojva."
Velem szintén ez a szitu, de ahogy Te is úgy Én is így kezelem már ezeket az embereket.
Részemről szintén kettő igaz barátom van és ugyan az a felállás mint Nálad:) Én viszont ilyen téren szerencsésebb helyzetben vagyok, mert mind kettő Pesti:)
Pár ember meg csak haver,ismerős.
Mindig elcsodálkozom az emberi önzőség ilyen formáján mikor csak magára figyel a másikra nem. Pedig már nem kellene:)) Csak mindig bele esek abba a hibába, hogy magamból indulok ki.
Azért az ilyen önző embereket összezárnám egy lakatlan szigetre és nézném a távolból, hogy, hogy is értenék meg egymást:))
Tudom a válasz:)) Sehogy, egy marha nagy káosz lenne ott és oltári hangzavar:))
Amúgy teljesen egyet értek, már megint:-) hasonló cipőbe járunk.
Csak mondja a magáét a másik és baromira nem érdekli, hogy mi a bajom, minek örülök.
Nemcsak néha van így, mindig.
Persze főleg akkor találnak meg ha valami bajuk van, mert amúgy le vagyok tojva.
Illetve beszéljünk múlt időről:-).Ezekkel az emberekkel nem foglalkozom. Hihetetlen, hogy milyen sok önző ember van.
Nekem 2 igaz barátom van: egy lány, sajnos vidéken él és egy fiú aki külföldön:-D. Van még 3 haver.
Egy baráttól elvárnám ha baj van segítsen, ha boldog vagyok örüljön, elmondhassam minden gondolatom és hasonló hullámhosszon bírjunk lenni. És persze minden kapcsolat oda vissza alapon működik. Illetve kellene működnie, de nem így van.
Sajnos.