2013. 09. 18. 15:00 | Megjelent: 1418x
Elvesztettem a legszeretőbb édesanyámat:( Sír zokog a lelkem.:(((
Aki mindig ott volt, ha kellett,
biztatott,
tanácsot adott,
olykor morgott Velem.
Értette a poénokat.
Vidám volt mindig.
Imádta az unokáját azt a nagy laklit.
Mindig igyekezett levenni a vállamról a terheket.
Már most hiányzik, hogy megmondja, hogy mit csináljak, pedig tudta jól, hogy egy 47 éves embernek már nem lehet megmondani.
Hiányzik, hogy jót nevessen amit mondok Neki.
Hiába Ő is egy Anya.........volt:(( Én meg az egy szem pici lánya.
Hiányzol Anyu!:((
Csak 66 éves volt:( Jött ez a köcsög infarktus és egy szempillantás alatt elvitte Tőlem:(
Nézzétek el Nekem, hogy kiírtam a bánatomat.:(
Ez még Anyum hozzád szól.
http://www.youtube.com/watch?v=M06Cbp9EqcI
Hozzászólások (20)
Megfogom írni , hogy, hogy lesz a temetés és hány órakor.
Anyum ismert innen mindenkit, mert meséltem Rólatok. Egy egy két embert személyesen is ismert.
Tudom, hogy megy az élet tovább, főleg a fiam miatt is. Nem hagyom magára. Ő annyit tesz, hogy most Velem marad egy két hónapig. Elváltam. Ő azt választotta, hogy ott marad abban a lakásban ahol az összes cucca van. Most meg segít Nekem, hogy ne zakkanjak meg. Jó esély lett volna részemről.
A gyerek azt mondta, hogy az menekül az öngyilkosságban aki gyenge lelkileg.
Erős leszek, mert kell.
Muszáj volt leírnom a bánatom és sokat segített a hozzászólások.
Anyum jó helyen van, tudom. Viszont mostantól kezdve bosszantani fog a mentő hangja:)
Most még nyersen hangzik Neked, de az élet megy tovább és ez a rendje.
Az én Édesanyám mindig azt mondta, amikor készített fel arra, hogy egyszer ő is elmegy:"...az élőnek élő, a holnak holt a barátja" :)
Nem tudom, hogy mit írjak, hogy olyan emberek is jelezték felém részvétüket akit nem is ismertem és nem láttam, nem találkoztam Velük.
Köszönöm Nektek a részvét nyilvánítást.
Igyekszem talpra állni, mert muszáj. Van egy fiam aki miatt élnem kell még, akit támogatnom kell ahogy az Én Anyum tette míg élt.
Mikor meghalt Anyum az jutott eszembe, hogy minek éljek tovább. Van egy pöpec hatodik emeleti lakás, csak egy ugrás lenne részemről. Gond megoldva.
Tovább gondolva. Ok, gond megoldva, de itt hagyjam a fiam aki most hozzám költözött, hogy ne legyek egyedül, hogy támogasson lelkileg. Aki most szívja a vérem:), hogy tudjak bosszankodni vagy nevetni ami lükeséget mond, hogy egy mosolyt lásson rajtam.
Mindig is tudtam, hogy a BDSM egy nagy család valahol. Együtt tudunk érezni a másikkal.
Szívből együtt érzek veled a Drága Édesanyád elveszítése miatti óriási fájdalmadban.