Szoktatás

BDSM Blogok » Blog - Charon » Szoktatás
Charon (36)
Domináns
Férfi, Hetero
  • Van blogja 
Bejegyzések idő szerint 2020. 08. (6)
2020. 07. (1)
6 napja | Megjelent: 102x
Kulcsszavak: Dolores
Alig húsz perce tetted be a lábad az apartmanba, most azonban máris egy párna fölött térdeltél, a csuklóidnál és a könyökeidnél megkötözve. A csuklóidat rögzítő köteleket egy, a fölötted lévő gerendáról lógó karabiner segítségével némileg felhúztam, hogy a kezeid elemelkedjenek a hátadtól, és az összekötözött könyökeid miatt még inkább előre kelljen dőlnöd, így nem csak a padlószőnyegen lévő térdeidre került nagyobb nyomás, de a combjaid között lévő párnával megtámasztott, jókora talpas műfaszba is jobban belecsusszantál. Éppen ebben a pillanatban csatlakoztattam a műtagból kiálló zsinórt a vezérlőegységéhez, amit a szádba adtam, és közöltem, hogy jobban tennéd, ha nem ejtenéd ki.

Volt még némi mozgástered, amit ki is használtál, és emelgetted a hátsódat, igyekezve minél kényelmesebb pózt felvenni, miközben a hátrakötött kezeid önkéntelenül himbálóztak a lapockáid magasságában. Szoknod kellett még, hogy meg vagy fosztva a szabadságodtól, és noha volt már némi tapasztalatod a bdsm terén, te többre vágytál, ahogy azt is érezted, hogy velem ez teljesen más lesz.

Elnéztelek egy darabig, de nem szóltam hozzád, csak gyengéden cirógattalak, hogy megnyugodj: nagyon zavarban voltál, amiért nem is hibáztattalak. Egy órája még a Mosonyi-Duna partján sétáltunk, mintha csak egy szokványos randevún lennénk. A leghalványabb sejtésed sem volt róla, hogy itt és ilyen helyzetben fogsz kikötni. Az igazságot megvallva én is csak bíztam benne, mivel ez kizárólag rajtad múlt. Egyetlen pillanatig nem rejtettem véka alá, hogy mi mindenre foglak majd használni az idő előrehaladtával, ha kapcsolatunk tartós lesz, tisztában voltál vele, kivel kezdesz. Egyáltalán nem festettem magamról és az igényeimről idilli képet, sokkal inkább kihangsúlyoztam, mennyire nehéz sorod lesz velem, és sokszor kegyetlennek fogod érezni, amit teszek veled, ám még mindig jobb, ha az elején lebeszéled magad a velem való időtöltésről, mintha később mindketten csalódnánk.

Ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben, miközben néztelek, majd amikor úgy ítéltem, hogy eleget mozgolódtál, ismét köteleket vettem a kezembe, és a bokáidat külön-külön a combjaidhoz kötöztem úgy, hogy a combod teljesen a vádlidhoz préselődjön, így elejét véve, hogy akár egy egészen picit is el tudj távolodni a párnától, és az általa helyén tartott játékszertől a combjaid között.

Néhány másodpercre bekapcsoltam a szerkezetet, hogy lássam, milyen hatással van rád, és elégedetten szemléltem, ahogy azonnal sóhajtozni kezdesz, és mereven tekintgetsz a puncid irányába, pedig ez még csak a legenyhébb fokozat volt. „Remek”- mondtam, majd fogtam a hajadat, és szakszerű mozdulatokkal egy kötelet fűztem bele, aminek a másik végét ahhoz a karabinerhez rögzítettem, ami a csuklóidat is a magasban tartotta.

Soha nem voltál még rendesen megkötözve korábban, és ettől a helyzettől nagyon megrémültél, amit azonnal elárultak a hirtelen óriásira táguló pupilláid. Amikor ezt láttam rajtad, eléd guggoltam, kivettem a szádból az irányítót, és gyengéden megcsókoltalak, miközben nagyon finom mozdulatokkal elkezdtem masszírozni a csiklódat. Körkörösen, gyengéden, ráérősen járt rajtad az ujjbegyem, hiszen nem siettem sehova, te pedig már nem tudtál elmenni. Nem mintha akartál volna, elvégre a tested azonnal elárulta, mennyire jól érzi magát. A zavarodottságod és a szégyenérzeted a legkevésbé sem hatott meg, az ujjaim pedig lassan átköltöztek a mellbimbóid köré, amiket aztán kellő érzékiséggel dörzsölgettem.

Most még nem akartalak komolyabb igénybevételnek kitenni, egyszerűen szoktattalak a helyzethez, amiben többnyire részed lesz akkor, ha velem töltöd az idődet: szoktad a kiszolgáltatottságot, és azt, hogy nem te irányítod azt, ami veled történik. Aztán lassan megismertettelek a fájdalommal.

Ne tudtad nem észrevenni, amikor ismét bekapcsoltam a puncidat feszítő méretes, rezgő műfaszt. Láttam rajtad, ahogy igyekszel helyezkedni, de nem tudtál, az állad egyenesen meredt előre, képtelen voltál kényelmesebb helyzetet felvenni. Én azonban ott voltam veled, a melleidet csókolgattam és szívogattam, miközben egyre magasabb fokozatra állítottam a szerkezet rezgését. Aztán egyszer csak megállt, amikor éreztem a vágtázni kezdő pulzusodat és az egyre hangosabb nyögdécseléseidet, majd azonnal kaptál egy-egy csipeszt a mellbimbóidra.

Erre kikerekedtek a szemeid, és fájdalmasan felnyögtél, de nem szóltál egy szót sem, szépen tartottad magad, én pedig elkezdtem játszani ezekkel a csipeszekkel. Meglepően jól bírtad, amit csináltam veled, noha láttam rajtad és mondtad is, hogy érzékenyek a melleid, de nem panaszkodtál. Soha nem panaszkodtál, és ezt mindig is becsültem benned. Felváltva húztam a csipeszeidet hol előre, hol lefelé, hol pedig felfelé. Néha hagytam, hogy csak lógjanak, aztán kezdtem elölről. Nem kínoztalak így túl sokáig: mintegy tíz perc múlva ismét bekapcsoltam a vibrátort, ám a csipeszek maradtak a helyükön, mivel nekem tetszettek rajtad, ezért szoknod kellett a jelenlétüket és az érintésüket.

Kifejezetten jól állt neked ez a póz, és tetszett a félénk, zavarban lévő, kicsit szenvedő és visszafogottan élvezkedő ábrázatod. Szépen is lettél megkötözve, minden egyes kötélsor gondosan a másik mellé volt rendezve a csuklóidon, könyökeiden és combjaidon is. Korábban megbeszéltük, hogy ha úgy látom jónak, akkor lefényképezlek, és át is küldöm neked a készített képet. Így is tettem. Nagyon jól néztél ki, és utólag a saját tetszésedet is elnyerted.

Hangosan nyögtél, én pedig eléd hajoltam, az ajkaimat a tieidre tapasztottam és hosszan, mélyen megcsókoltalak, miközben a csipeszeiddel játszottak az ujjaim. A fájdalmas zihálásod a számban kötött ki, elnyeltem minden hangfoszlányt, amit önkéntelenül kiadtál, te pedig nem tehettél mást, mint hogy átadtad magad a hullámokban rád törő érzéseknek.

Mielőtt azonban át tudtad volna élni a beteljesedést, ismét megszakítottam a műfasz rezgését, a rajtad lévő egyik csipeszt levettem, de csak azért, hogy felemeljem a másik melledet, majd a kezemben lévő csipeszt átfűzzem a nyakörved karikáján, és visszahelyeztem a mellbimbódra. Ez nem mint könnyen, mivel a csipeszeket összekötő lánc rövid, a melleid pedig szép, nagyok voltak, de megoldottam, és sikerült szorosan a nyakörvednél fogva kényelmetlenül és fájdalmasan felfelé húzni a mellbimbóidat és velük együtt a melleidet is. Ekkor látszott rajtad, hogy abban bízol, talán leesnek majd rólad a csipeszek, de azonnal elvettem tőled ezt a kapaszkodót, és közöltem: „-Tudom, mit csinálok, és a csipeszek ott fognak maradni nagyon sokáig”.

Erre már nem csak a szemeid, de a szád is elkerekedett, ám mielőtt észbe kaphattál volna, ismét a szádba adtam a vibrátor távirányítóját, és immár egy pálca is a kezembe került, viszont egyelőre csak gyengén, ám csapásról-csapásra egyre nehezedő súllyal kezdtem el szoktatni a melleid alsó felét a pálca érintéséhez.

A korábban átéltekhez képest semmihez sem hasonlító, egyelőre még csak visszafogottan intenzív fájdalommal ajándékoztalak meg, igaz teljes kontrollal, egy kicsit sem erősen vagy kegyetlenül, de magabiztosan és kérlelhetetlenül. Már önmagában a mellbimbóidat felfelé húzó csipeszek is arra a határra juttattak, amit már éppen hogy csak el bírtál viselni, a pálcával viszont már nem tudtál magadban mit kezdeni, és nagyon hamar kezdtél széthullani. A szemeidet szorosan összezártad, és észrevettem, ahogy próbáltad magadban kizárni a rád ható ingereket, ezért megálltam, kicsit megcirógattam a nyakadat, az állkapcsodat (nagyon hamar észrevettem, hogy ez milyen jó hatással van rád), és amikor végre ismét kinyitottad a szemeidet, tekintetem a tiédbe fúrtam, és elmagyaráztam, hogy ha ennél kevesebbre vágysz, akkor elengedlek, és keress mást, mert most még csak szoktatlak, ám ennél csak nehezebb igénybevételek várnak majd rád. Bólintottál, majd amikor neked szegeztem a kérdést, hogy szeretnéd-e, hogy elengedjelek, azonnal nemmel feleltél, aztán be is haraptad a szádat, mintha nem is te akartad volna kimondani. De megtetted, én pedig ott folytattam az elfoglaltságomat, ahol pár perce abbahagytam.

Kíméletlen precizitással, ám ekkor még kifejezetten gyenge erővel kényeztettem a melleidet a pálcámmal. Innentől azonban nem kellett már számodra sok, és nagyon hamar észrevettem rajtad az összezuhanás jeleit, hiszen erre még nem volt felkészülve a tested, ennek ellenére további tíz percig gyötörtelek, amikor már szó szerint lógtál a köteleiden, és a tested önkéntelenül is igyekezett menekülni.

De nem tudott. Teljesen kikészítettelek, ezt látva azonban gyorsan visszakapcsoltam a párnán támaszkodó kis szerkezetet, ezúttal a legmagasabb fokozatra, aminek hatására azonnal kiejtetted a szádból az irányítót, és hangos nyögések kíséretében adtad tudtomra, hogy a nemrég még téged érő szinte elviselhetetlenségig csavart, patikamérleggel adagolt fájdalom ellenére, vagy mint ahogy később kiderült, pont ezért, de azonnal el fogsz élvezni.

Ebben a pillanatban leállítottam a rezgést, elkaptam a nyakadat az egyik kezemmel, majd szorosan a füledhez hajoltam, és belesúgtam, hogy csak akkor élvezhetsz el, amikor én azt jónak látom, és megengedem.

Most azonban nem engedtem meg, ehelyett még közel fél óráig, igaz már csipeszek nélkül, de ebben a pózban tartottalak, mielőtt kiszabadultál volna. Ez előtt még eléd álltam, letoltam a nadrágomat, és közöltem, hogy adj egy csókot a nagyra duzzadt makkomra, mire te azonnal a farkamra vetetted magad, amennyire a kötelek engedtek, de én elléptem tőled, adtam egy pofont, és jéghideg hangon megismételtem „Egy csókot a makkomra!”.

Másodszorra már azt tetted, amire utasítottalak, aztán felöltöztem, és szépen, lassan eloldoztalak. Nagyon meglepődtél, amiért a végén nem használtam ki jobban a szádat, és nagyon aranyosan, udvariasan körbeérdeklődtél, hogy miért nem engedtelek kielégülni, de utána elmagyaráztam, hogy ez az egész nem az orgazmusról szólt, hanem a nevelésedről, aminek ez volt az első, apró lépcsőfoka. Rávilágítottam, hogy a kedvedért én is lemondtam róla, demonstrálva ezzel a kettőnk közötti kapcsolat kölcsönös természetét, és nem mulasztottalak el dicsérő szavakkal beborítani, mert tényleg ügyes voltál.

Kedélyesen beszélgetve, jó kedvvel hagytuk magunk mögött a kis házat, és minden bizonnyal nagy hatással volt rád ez a kezdés, mert a közel két évig húzódó kalandunk során nagyon sokszor találkoztunk még, igaz ennyire könnyen egyetlen további együttlétet sem úsztál meg.

Hozzászólások