Kezdeti élmények

BDSM Blogok » Blog - Charon » Kezdeti élmények
Charon (36)
Domináns
Férfi, Hetero
  • Van blogja 
Bejegyzések idő szerint 2020. 08. (6)
2020. 07. (1)
08. 01. 16:07 | Megjelent: 117x
Kulcsszavak: Dolores
Kissé bátortalanul tetted egyik lábad a másik elé, miközben megközelítetted a kocsimat, velem a balodon. Amikor odaértünk, magad elé vetted a táskádat, és a telefonodért nyúltál, ám amikor észrevetted, hogy téged nézlek, lefagytál, és szinte kérdően függesztetted rám az elragadó tekintetedet.

„-Nem kell a jóváhagyásomra várnod, ha elő szeretnéd venni a telefonodat” - mondtam kedves, tőlem telhetően meleg hangon. „-Ahogy arra sem, ha meg szeretnéd osztani valakivel a rendszámomat és a helyet, ahová vinni foglak” - folytattam egy gyengéd mosoly kíséretében.

Ismét közel léptem hozzád, ám az előző alkalommal éles kontrasztot vonva ezúttal kedvesen és lágyan elmagyaráztam, hogy természetes, ha egy barátnődnek elmondod, hova és kivel is mész, sőt, még az apartman-foglalásomat is átküldtem, hogy arról pontosan leírhasd a címet, ahol van. Még az általad leírt rendszámot is ki kellett javítanom, mert annyira zavarban voltál, hogy a három betű – három szám hiba nélküli átvezetése sem sikerült elsőre.

Érezhetően megkönnyebbültél, amikor mindezt elmondtam, és láttad rajtam, mennyire készségesen megosztom veled ezeket az adataimat tudván, hogy te másnak is elmondod. A BDSM leginkább bizalomról szól, és mivel nem ismertél, ezért ebben a pillanatban még fogalmad nem lehetett a téged érintő valódi szándékaimról. A tény, hogy nemcsak hagytam, de egyenesen kértem: másnak is elmondd a tervezett dolgainkat, kifejezetten megnyugtatott, és teljesen másról kezdtünk el beszélgetni az egyébként nem túl hosszú kocsiút első néhány percében.

Az apartmanhoz vezető út fennmaradó tíz percében azonban csönd telepedett ránk, ami az én oldalamról szándékos volt: azt akartam, hogy feszélyezve érezd magad. Mélyen a gondolataidba süllyedve néztél magad elé, miközben alig észrevehetően az ajkaidat harapdáltad. Egyszer csak a jobb kezemmel végigsimítottam a hozzám közelebb eső combodon, aztán a puncidhoz nyúltam, amire te reflexszerűen összezártad a lábaidat.

A masszírozásban szerzett tapasztalatomnak és a súlyemeléstől megerősödött kezeknek hála egyetlen pillanat alatt kitapintottam az egyenes combizmodat, majd kíméletlenül belemélyesztettem az ujjaimat, és miközben te felsikoltottál a hirtelen rád törő, nem várt, éles fájdalom hatására, én szenvtelen, nyugodt hangon közöltem, hogy soha ne merd összezárni a lábaidat, ha hozzád akarok érni odalent.

„-Jó” - mondtad, és fészkelődni kezdtél, még a kezemet is elkaptad, és próbáltad lefejteni a combodról, de hasztalanul. Ezzel csak azt érted el, hogy még erősebben szorítani kezdtelek az ujjaimmal, ám ezúttal már beharaptad a szádat, én pedig hangosan, ingerülten rád dörrentem.

Megszeppentél. Hirtelen nem tudtad, mit várok tőled, aztán eszedbe jutottak az eddigi beszélgetéseink, és azonnal az „Értettem” - szó hagyta el a szádat, miközben a kezeid elengedték az enyémet és olyan széles terpeszbe húztad a lábaidat, amennyire csak az ajtó és a könyöklő engedett.

„-Helyes” - nyugtáztam, és miközben egyik kezemmel továbbra is a kormányt a fogtam, a másikkal elengedtelek, aztán elkezdtem kigombolni a nadrágodat. Egyetlen pillanatra nem vettem le a szemem az útról, ám amikor áthámoztam az ujjaimat a bugyidon, azt éreztem, hogy már teljesen átáztál. Nem kommentáltam a dolgot, csak a puncidat masszírozva hideg, érzelemmentes hangon megkérdeztem, hogy tisztában vagy-e vele, hogy a következő néhány órában valószínűleg erősen korlátozva leszel a szabadságodban, és jó eséllyel több fájdalomban lesz részed, mint amit eddig valaha önként elviseltél.

Számomra is meglepően hamar igennel feleltél, de egy pillanat erejéig rád tekintve észrevettem, hogy egyfajta bűntudat süt az ábrázatodról, amiért ilyen helyzetbe hoztad magad egy idegennel.

Mindez nem számított, és az égvilágon semmit nem tettem azért, hogy megkönnyítsem a helyzeted. Hamarosan az apartman elé fordultam. Mostanra már tökéletesen átázott a bugyid, és mint kiderült, nem is hoztál magaddal másikat.

„-Van a kesztyűtartóban egy nyakörv” - közöltem, „Amit fel kell venned.” Az eddigi bűntudatos kifejezésedet ijedtség és kétségbeesés váltotta fel, miközben a kezedbe vetted a fekete bőrnyakörvet, és kíváncsian nézegetted. „-Ne gondolkozz sokat, mert kaptál egy utasítást” - mondtam, miközben kiszálltam, megkerültem az autót, és ajtót nyitottam neked. Még mindig mereven nézted a kezedben lévő tárgyat, de mivel nem voltam türelmes hangulatomban, ezért rövidre zártam a dolgot, és elmondtam, hogy ha most nem veszed fel, akkor visszamegyünk Győrbe, és folytatjuk az oda tervezett programunkat.

Némi habozás után felvetted, és kissé bizonytalanul, de követtél a házba.

Hozzászólások