A másik élet…

A másik élet

Sok helyen sok szerepben, sok ember között kerestem már magam, ideig óráig megtalálni véltem magam mások szemén át nézve magamra, aztán valahogy mindig szűk lett a tér, levegőtlen es idegen az egész, olyankor kiléptem és újra kerestem egy új helyet egy másik szerepet egy újabb embert.
Ezt csináltam majdnem 11 éven át.
Aztán jött valaki, nem ennek indult, sőt igazából nem indult semminek egyszerűen csak életre keltettük…
Szépen lassan megmutatja nekem hogy nem kell hogy különleges akarjak lenni azzal hogy fura dolgoknak hódolok, vagy hogy szexuális szerepeket veszek fel majd teszek le, azzal leszek különleges ha nem akarok az lenni, ha csak Én akarok lenni, se több sem kevesebb.

Azt hiszem végre nyugalmat találtam .

Biztonságos vanilla kapcsolat, ilyenem nem volt még és valójában mindig is erre vágytam, de sosem hittem el magamnak hogy kellhetek bárkinek is úgy ahogy vagyok, érdemtelennek gondoltam magam a hétköznapi normális élethez.
Aztán Bamm, bele kerültem.
Extrémitásoktól mentes élet kényelmes bár hazudnék ha azt mondanám hogy nem esne jól néha egy jó kis kötélen lógás vagy egy jó kis fenekelés. Jól esne, de ez az élet nem az.
Ez az élet ez, és imádom. Imádom hogy engem szeretnek nem egy Subot, engem ápolnak ha beteg vagyok nem egy Subot, engem becsülnek és tisztelnek nem egy Subot.
Nő vagyok, társ, szerető, barát, cinkos, bizalmas, és olykor sárkány:) Úgy váltam mindenné hogy semmi nem akartam lenni.
A másik élet most kezdődik.