Az elmúlt 15 év tapasztalatától fakadóan , bátran ki merem jelenteni, hogy van egy rétege a férfiaknak, akik kifejezetten a sub nőkre vadásznak, mert bíznak abban, hogy van annyira sérült a másik, hogy tudja majd manipulálni, irányítani, esetleg bele nyomni olyan helyzetekbe, amit a másik fél nem akar átélni. Ezek a férfiak nem dominánsak, hanem sérültek és ebből fakadóan nárcisztikus jegyeket hordoznak. Sokszor erőszakosak és olyan módszereket alkalmaznak, amik határsértőek. Ők azok, akik bebújnak egy domináns szerep mögé, de valójában nem tudnak empatizálni a másikkal és nem csak a szexualitás terén tekintik a másik felet használati tárgynak. De a A domináns szerep a gondoskodás, a partner iránti felelősségvállalás megnyilvánulása.
A domináns hajlam sokszor nem egyszerűen kontrollvágyból fakad, hanem mélyebb pszichológiai szükségletekből is. Gyakori, hogy a domináns személy gyerekkorában instabilitást, kiszolgáltatottságot élt meg – a kontroll a felnőttkori biztonságérzet egyik módjává válik. Egy érzelmileg érett személy foglalkozik az élete ezen területével. Sajnos zömében azt látom, hogy mély gyermekkori traumákból kialakul egy erős kontrollmánia, amihez nárcisztikus jegyek is társulnak. Ezek az emberek rendszerint erőszakosak és a submisszív fél gyengeségeit kihasználva próbálnak kapcsolatot teremteni.
Ezek az emberek jellemzően empátiahiánnyal rendelkeznek, csak arra fókuszálnak, hogy ők jól érezzék magukat.
Több "domináns" férfi is beszámolt már nekem arról, hogy úgy érzi nincsennek érzései, nem tud érzelmileg kapcsolódni, a környezetében lévő embereket (család, munkahely, barátok) eszközként használja és emiatt nem is érez bűntudatot. Ez azoknál a felnőtteknél szokottt jellemző lenni, akik olyan szülővel nőttek fel, aki nem mutatta ki az érzelmeit, nem volt testi kontaktus az anya és a gyermek között, vagy valami olyan trauma történt velük kicsi gyermekkorban, ami miatt az érzelmeket egyszerűen lehasították és egy túlélő racionális üzemmódba kapcsoltak. Ez egy szomorú, de egy kezelhető és fejleszthető állapot, amennyiben az ember rendelkezik kellő érzelmi érettséggel.
Valószínűleg férfiban és nőben is megvannak ezek a negítv példák, de szerintem az nagyon jó, ha különbséget tudsz tenni a kettő között és ezeket az embereket kategórikusan elutasítod. Én 10 évvel ezelőtt simán össze tudtam keverni egy nárcisztikus bántalmazót egy domináns férfival, ha csak nem volt olyan primitiv, mint amit az írásodban említesz. :)
Továbbá azt is átérzem, hogy eleged van, több alkalommal égtem ki én is és úgy voltam vele, hogy inkább keresek magam mellé egy "civil" srácot, mint hogy azt kockáztassam, hogy egy ilyen ember uralma alá kerülök. Frusztráló, félelmetes és kiábrándító egyben ez a jelenség.
Hozzászólások (0)