Amikor kilépsz az életbe

Furcsa hely ez a pixie, amikor csak nézelődtem a cikkek között de nem regisztráltam akkor megfogott az oldal témája. Olyan egzotikus volt az akkori és a mai normál életemhez képest. Aztán regisztráltam gyors partner találás érdekében, ami persze nem sikerült és csalódottan sértődötten elvonultam, töröltem magam. Tehát harmadszorra vagyok itt, írták már mások is innen nem lehet szabadulni igaz nem is akarok.

Eljött a pillanat,amikor kimerészkedtem a monitor mögül és kiléptem az életbe, ahol rengeteg új élmény várt és vár.

Meglepődtem azon, hogy sok ember akivel találkoztam nincs igazán jó véleménnyel a pixie-ről pedig nyilván ők is itt kezdték.

Mintha egy szégyellni valóan gyenge egyetem lenne aminek a képzeletbeli diplomáját nem lengeti az ember és a HR-sek is csak két ujjal fogják meg.

Persze egy buli légkörében vagy egy valódi kapcsolat forró ölelésében távoli jel csak, és a blogok között is számtalan hibát említünk, de mégis egy hely ahol olyanok is találkoznak akik nem ismerik és talán sosem fogják személyesen ismerni egymást, mégis egy futó kalandnál is többet látnak egymás lelkéből, néha a legrejtettebb gondolataiból.

Rajongó típus vagyok és ezzel nem egy jól induló kapcsolatot tettem tönkre mert túl sok voltam, most rajongok kicsit a pixie kapcsán.

Szeretem hogy egy platformon bármilyen gondolatomat kifejthetem, még úgy is hogy az anonimitás részben lebomlik ahogy egyre több személyes kapcsolatom lesz.

Szeretem hogy mások is leírják, kiírják magukból a jót a rosszat a meghökkentőt a bátrat.

Szeretem a komment csatákat ahol egy egy bejegyzés alatt valóságos újabb blog alakul ki.

Szeretem azt aki egy rossz hangulatú versem után rám ír hogy mi történt?

Szeretem azt aki törli egy kommentemet, de előbb levelet ír és megmagyarázza miért.

Szeretem azt aki a blogomat arra érdemesíti, hogy kiegészítse a legtöbbször értékes gondolataival.

Szeretem azt, hogy van aki csak néha ír levelet és olyan dolgokról cserélünk véleményt, ami érdekes de végleg nem blogképes.

Szeretem azt akivel levelezni kezdtünk de mégis megállt a dolog nem egymást kerestük.

Szeretem hogy flörtölhetek anélkül hogy komolykodni kellene.

Szeretem azokat akik megtaláltak akiket megtaláltam és most találkozunk együtt vagyunk, vagy csak levelezünk néha vagy akár naponta.

Kérlek benneteket ha magatokra ismertek ne haragudjatok rám szerettem volna kinyilvánítani felétek azt hogy fontosak vagytok, lehet hogy nem mindenkit tudtam említeni mert ez a blog végül is nem a háború és béke terjedelmében íródott.

Akikről írtam ti vagytok a pixie jobbik fele, értetek érdemes vissza vissza térni két buli között.

Lehet hogy a pixie falai kopottak, a bútorok rozogák, de áll még és szeretném hinni hogy méltón visszük tovább az öregdiákok örökségét.