Jeges közönyöd torkon ragadott
Gyönyörű lábad arcomra taposott
De ez a kín most nem felemel
Hanem sötét mocsárba temet el
Hitvány gondolattal ejtettem sebet
Durva karmaimmal téptem fel lelkedet
Hiába minden szép gondolat
Csak törött cserépként látod arcomat.
Nem menti tettemet
A varázsos sóvárgás
Melyben fürösztöttem személyedet
Ha a akarod végleg taposs el
Ha múlik undorod emelj fel
Csak nézz le reám.
Hozzászólások (0)