Masszír
- VIP
- Van nyilvános albuma
- Van blogja
- Részt vesz egy eseményen
Ilyen szó talán nincs is "Masszír", de most csináltam, a masszírozás félbehagyva, most félbehagytam magamat a pixie és a normi világ között függök megint már félig bent de félig kint és mindig máshonnan érkezik a szívóhatás. Megint nem tudom ki vagyok mit akarok mit tehetek, mit akarok tenni, jelenleg csak fogalmak és szavak vibrálnak bennem ilyen lehet egy kezdődő skizofrénia. Egy biztos kell egy pont mint Archimedésznek aki ki tudta billenteni e világot sokáig azt hittem én is ki billentem de csak én billentem ki. Most abbahagyom mert még egy mondat és végletesen őrültnek tűnök. ( de ma el kellett engednem a macskámat aki 15 éves volt és a feleségem macskája volt én csak örököltem) számtalanszor a feleségem tekintete nézett felém a szembogarából. Most azt hiszem a feleségem kétszer halt meg. Szükségem lenne néhány pofonra csak azt nem tudom, adnom vagy kapnom kéne.
Hozzászólások (5)
A macskád elvesztése főleg úgy, hogy kötődött a feleségedhez, aki már nincs veled egy nagyon mély gyászréteget szakított fel benned. Teljesen érthető, ha most úgy érzed, mintha őt is másodszor kellene elengedned. Ez a „kétszeres halálélmény” tényleg tudja azt éreztetni, hogy kibillensz az egyensúlyból.
Amit most írsz a „pofonokról”, az is inkább egy kiáltás: kellene valami külső erő, ami kizökkent ebből a szédítő, szétszórt, lebegő állapotból. Ez lehet egy barát, akivel beszélni tudsz, lehet egy rituálé (gyertya gyújtása a macskádnak, közös fotó elővétele a feleségeddel és vele), vagy akár egy egyszerű fizikai cselekedet.
Nem őrült vagy, hanem nagyon is emberi, aki most egy hatalmas veszteséget él át, és próbál kapaszkodót találni.
Ez a második legrosszabb, ami egy szülővel történhet, a gyerek elvesztése után. Teljesen átérzem, nekünk is kellett már elengedni szőrös gyereket.