Vér és fájdalom.

Tudom mit kerestek, keresünk.

Az érzést, amivel ki lehet hypozni az elmét.

A zen állapotot, amitől kiürülsz teljesen, felszabadulsz.

Amikor érzed, hogy élsz és nem vegetálsz.

A szexualitás egy ilyen lehetőség, de mindenkinél más fűszerek adják meg az élményt.
Keresem a magam fűszereit, kíváncsi vagyok más fűszereire.
Találkoztam a vérrel és a fájdalommal nagyon fiatalon.
Még közép iskolás voltam.
Magába olvasztott a Dark/goth szubkultúra.
A nihil állapota.
Jött vele az elmúlni vágyás.
Ebben az időszakban került elő a penge. A vágásokkal hol lassan futtatva végig a pengét, hol gyorsan és nézni a kiserkenő vért. De nem éltem tőle csak a semmi volt.
A csúcsa azt hiszem az volt, mikor a kollégiumi nevelő bejött a szobába és arról kiabált velünk, hogy már megint megmentett minket a kirúgástól.
Annyira nem érdekelt.
Feküdtünk az ágyon fejem fölé nyúltam a polcra.
Levettem egy borotva pengét és lassan végig húztam a csuklón.
Elhallgatott. A szobába soha többet nem jött be.

De a kielégülést ez soha nem adta meg nekem.

Elmúlt az érzés hogy halni vágysz.

Élni akarok, megélni a pillanatom.
A saját utamon megélni a katarzist ahányszor csak lehet.

https://youtu.be/G8NMayki4Uc Last exit for the lost