Intim Partner

Sajnálom. Tényleg segítségre lenne szükségem. Valami baromi nagy verésre. És nem azért mert vágyok rá vagy mert élvezem, hanem mert... mert így kell lennie.

Gondoltam azért kérdezel, mert érintett vagy benne. Gondoltam azért írok mert érintett vagyok. Végre valami ami nem a faszos képeket elemezgeti, és sekély vizekben tapos ezerszer lerágott dögunalmas témákat. De téged pont nem érdekel a másik oldal. A saját izgalmad szeretnéd visszahallani. Tessék örüljél:

Nagyon érdekes ez a téma. Engem is régóta érdekel, hogy kellőképpen intelligens és érett és tapasztalt és űberfasza és hűűű de okos személyek között micsoda varázslatos és játékos, kellőképpen perverz, de azért nagyon kulturált meg diszkrét kapcsolat állhat fent. Mindenki elvan a kis világában és neveli a gyerekeket, de hűűűű hetente egyszer úgy egymásnak esnek mint az örök szerelmesek akiknek a lelke már 1000 éve összefonódott és mindig újranyalják egymást a Bardo-ban mert annyira de annyira okosak és fennköltek vagyunk, hogy szemernyi kétségünk sincs abban, hogy ez a mi-és jó utunk.
És miután itt megbeszéltünk mindent, mert kurvára elemeiben érdekel minket a másik, és figyelünk rá mint egy veszett róka a nyúlüregben, azután találkozunk egymásnak esünk ééééés húúúú háááá szavakba sem tudom önteni mennyire tökéletes, mennyire szép.

Valami ilyesmi így hirtelen. Kár, hogy mire leírtam már darabjaira hullott minden, és szomorúság önt el. Nem szívesen vagyok őszinte. Nem bírják az emberek. Maradok a faszos témánál.

Igen tapasztalatot kértem, igazad van. Viszont soraid nem megélt tapasztalatodként jött át, mintinkább egyedi vélemény egy olvasat után.
Amivel nincs gond, rendben van.
Viszont.
A vérmérséklete írásodnak kissé gúnyosan felszaladt mikor átírtad a posztot .
Nekem sem cimbim már H.Zs. ,de tiszteletben tartom a másik munkásságát.
Ha valami nemtetszik, csak arrébb tipegek, minősítés nélkül. A vélemény ellenkezhet, hisz nemvagyunk egyformák. Viszont így is maradhat építő és tiszteletteljes!
Ezért ajánlottam jó szándékkal hozzászólásban amit. Sajnálom hogy nem ment át. További szépet.

"Esetleg akinek van ehhez az esszenciához kapcsolódó hasonló tapasztala, szívesen olvasnám kommentben."

De azért köszi szépen. Legalább kicsit megint tisztul hol a helyem, miközben ismeretlenül leckéztetnek. Majd magam után nézek, főleg abban a témában, hogy mi a bánatért írok bármit magamról bárkinek. Szép napot és trollkodj nyugodtan.

Neked nagyon gombot nyomott ez a cikk:))
Épp' trollhumoromban vagyok, csak azért nemejtek most poént el, mert írásban félrecsúszhat.
Finoman és nőiesen javaslatként u.azt tudom írni hogy megbékéljen lelked amit már említettem lentebb :
Mindenki! ~a saját szemüvegén keresztül lát.☝És tudatossága mérföldkövén ítél. Vagy nem.;)

Ha v.mi nagyon triggereli az embert, annak érdemes a mélységei után nézni v.mi alternatívával..
Persze "kinntre" fogjuk meg mutogatjuk felháborodásunk okát, de valójában ez csak egy huncut kis egotrükk;)
Mert amivel nincs dolgunk ;az nem vált ki belőlünk abszolúte semilyen hatást.

Várjál lefordítom. Úgy talán érthetőbb lesz:

,, Az intim partner.
Több mint két éve alkottam ezt a fogalmat. Most egy picit finomítottam rajta.
Tökéletes vele a szex , de nem fizetős. Annál több, mert nem egy aktus van vele az orgazmus igény miatt, hanem maga a vágy megélése, vagy az együttlét öröme az ami magát az örömet adja.
Szeret téged, de te nem vagy szerelmes belé. Nincs egy birtokló, elvevő érzésed, nem akarod magadénak tudni, de tudod hogy ő csak rád vágyik. Érzelmileg teljesen meg tudsz nyílni, és ő is feléd. Nincs mit szégyellni, takargatni. Lehetsz sebezhető mellette.
Biztonságos teret tud adni.
Tudsz vele beszélgetni, talán barátilag is, de nem zaklat és nem zaklatod. Nem baj ha egy hétig nem beszéltek.
Vágysz rá, vágytok egymásra, de te nem zakkansz bele abba, hogy most nincs rá lehetőség, vagy idő.
Elégedett vagy azzal amit ad, amit adhat, nem kergetsz vágyálmot.
Nincs benned megfelelés, csak elvárás.
Az sem baj ha épp csak adsz, de jobb ha ő ad.
Megtudod magadat vele úgy osztani ahogy vagy. Neked nem kell több annál, mint ami másik.
De a vágyad csak egy bizonyos részét elégíti ki. Nem kérsz tőle mást, ő kérne tőled. Lehet elmész vele vacsorázni, sőt pár éjszakára, de nem akarsz vele élni. Az életed nélküle is kerek egész.
Tudod, hogy van. Épp ennek a tudásnak az ereje ad nyugalmat. Nem kell többet teljesíteni.
A jelenlét megélése kielégít. Ő ad neked energiát, sosem fáradt vagy enervált, a vele töltött együtt lét csak hiányt pótol, neki csak hiányt teremt. Nyugalom lesz és napokig vagy hetekig tartó pozitív állapot amíg nem áll fel megint a farkad.

Szóval szerintem inkább ezt szeretné közölni ez a jó ember. Vagy született vagy felvett távolságtartás, mert isten tudja milyen okból ez így kényelmes és praktikus. Gondolom csalódás, traumák, vagy simán csak nem érez, de azért vágyik a törődésre. Valamiféle kecske meg káposzta esetét szeretné leírni, cirádásan, körmönfontan. Az értelem palástja mögé bújtatva az érzéketlenséget és habos-babos dumával elcsábítani a nőket. Mert dugni akar. És direkt nem írom le a pszichiátriai kifejezést amit használnak ezekre az emberekre, mert az megint csak egy kanyar lenne az útvesztőben. És bármennyire taszító ez a negédes hazudozása, mégsem tudom teljesen elítélni, mert a f*sz tudja mennyire állok távol vagy közel én is ettől.

Valószínűleg csak akkor kerülnék magammal képbe, ha találnék egy olyan társat, aki pont a (eredeti) leírtakban szerepel. Ha a „tökéletes” kapcsolat szabadságában bármit megtehetnénk, és akár hetekig egymásról semmit sem tudnánk, és akkor sem bolondulnánk bele a másik felünk hiányába, na akkor igen. Akkor emelném a kalapom, és vagy elértük a Zen-t, vagy tényleg van nárci... intim partner.

(Majd írok egy blogot a független szerelemről 😅)

Igazad van meg nincs is... A vágyak és a kereslet-kínálat végtelen tárházát boncolgatni értelmetlen. Igényektől függőn mindenki megtalálhatja több-kevesebb sikerrel a folltját. Én csak reagáltam rá, hogy látom ezt az "intim partner" dolgot belülről. Nagyon belülről és nagyon intim. Annyira hogy még szex sincs benne. És igen. Nincs értelme egyiknek a másik nélkül. Sem fizetősben sem "haveri" viszonylatban. Ha már ér valamit az már baráti, szeretet, és szerelemi viszony és placcs... szétkenődik az egész racionalitásból gyúrt Frankenstein az érzelmek szikláján.

Nézz kicsit szét akár itt, akár bármelyik másik társkeresőn és inkább arra fogsz példát találni amikor valaki szexet keres, intimitás nélkül.🙃

Komolyabbra fordítva a szót, szerintem az intimitás erősen szubjektív határ, és hogy a szexualitás vagy annak egyes elemei ezen belül vagy kívül helyezkednek el szintén.

Van aki csak könnyű légyottokat keres, van aki valami tartalmasabbat.
Ahogy egyik kedvenc előadóm mondta, ki így, ki úgy.

Ha a második mondattal egyetértesz, akkor már meg is válaszoltad az első és utolsó kérdésed.
A középsőt pedig inkább úgy tenném fel, létezhet *számodra* bármiféle szexuális kontaktus intimitás nélkül? Ezt pedig mindenki válaszolja meg saját magának.

A 2. mondatoddal teljesen egyetértek.
Mi a különbség a szexualitás és az intimitás között?
Persze azt tudom h. az intimitásnak csilliárd formája van, viszont létezhet bármiféle szexuális kontakt intimitás nélkül? Mért van külön választva?
Köszönöm.

Nem feltétlenül tennék ilyen szintű egyenlőséget szexualitás és intimitás közé.
Létezhet mély, intim kapcsolat szex nélkül is, csak azon múlik mennyire van meg a bizalom két ember között, és milyen mértékben képesek megnyílni a másik felé.

Én úgygondolom ez v.hol nem egy újkeletű dolog, az ember szexualitása, és annak kultúrája egy kiapadhatattlan beszédtéma..
Van igazság abban amit írsz meg nincs is.
Ugyanis minden nézőpont..
Mindenki a saját szemüvegén, feldolgozatlan traumáin keresztül ( ez alól senki nem kivétel ) látja a világot.
Ez szerintem egy kultúráltabb felvállalása annak, ami régen volt mondjuk borbélyház, vagy felszedett a pasi az utcáról egy prostit ecetera.
Mert igények vannak.
Látjuk.
Az elfolytás meg nagyobb hibaforrás mint a bevállalás.
Erre mindig is volt, van, lesz példa.
Én úgygondolom sérülések meg falak bőven épülnek sajnos ezermás formában is, föleg négyfalközt többségében sajnos... mert ott nemmindig van tér kimozdulni.
Sőt a legnagyobb baj az ember bátortalansága önmagához.
Szerintem ez a forma egy bátor, következetes döntés amihez intelligencia is kell.
Ráad. még mindig előnyösebb mint fűvel~fával....
Ha megkívánsz v.mit a boltba bemégy megveszed.
A szexualitásunk mért ne lehetne olyan természetes, mint mikor szomjas vagy és megiszol egy pohár vizet.
Pláne ha az életkörülmények is olyanok hogy ideiglenesen mondjuk nincs más választásod.
Nekem hosszú évekig olyan 0-24 -es szolgálati munkám volt hogy nemfért bele randizgatni, ismerkedni, emiatt kimaradtak értékes ,feltöltődések' életemből, tudtam volna akkor értékelni ezt a formát. Nyílván ez se az első jöttmenttel történik,mert egy bizalmi alapon felépített konszenzus.
S ha már meg van hogy alakulhat?
Bárhogy.
Mint maga az élet .
Az ember a falai kezelésével úgyis rájön mi a legopcionálisabb számára. Persze ha elég bátor.
Én aztmondom, amíg nem nyerünk ;addig is tanulunk. Igazából sosem veszítünk. Csak hozzáállás kérdése sokminden.
Félig tele vagy félig üres ..
S minél jobban elfogadjuk a világot ítéletmentesen, annál szabadabbak vagyunk.

Értem és sajnálom, de ott van az elején, hogy "intim partner". Ha a többiben el is veszik az ember, az azért eléggé egyértelmű. És ne hari kérlek, de Bhelle-nek szántam a kérdésem.

Az a baj a páncéllal, hogy kurvanehéz.
Korlátoz és megnyomorít.
Persze megvéd.
De nemcsak a fájdalomtól, hanem a boldogságtól is.
Tudom,volt páncélom.

Lett is sebhelyem bőven nélküle.
Ám ami nem öl meg az erősebbé tesz.

Spontán találkozásokbol alakultak szeretői kapcsolattá.
Nem volt tervezett, nem keresett senki senkit.
Csak találkoztak, és ráéreztek egymásra, szó szót követett és kialakultak a dolgok.
Szerintem ez nagyon ritka amúgy.
De előfordul.

Szóval hasznos lehet… kinek? Azoknak akik összetört szívük szilánkjai felett megfogadják, hogy többé nem szeretnek és keresnek egy dugipartnert, vagy azoknak akik nem éreztek soha életükben és keresnek egy dugipartnert az érzelmeik hiányának pótlására? Mert hát (szerintem) akárhogy csűri-csavarja az ember ide valamiféle szerzett vagy született traumák sokadalma vezet. Hogy valaki páncélban és védőháló felett próbáljon beleugrani a mézes bödönbe. Falja, nyalja érezze az ízeket, csak hát ott az a kurva sisakrostély. Ugyanis ha nem tartozol senkihez, akkor az csak dugipartner. Nagyon szépen hangzik és vérmérséklettől függően lehet is egy ideig tartani. De előbb-utóbb valamelyik fél többre fog vágyni, és máris átváltozik az egész csupor egy bilivé.
Illetve ha kitart egy életen át, akkor azok mindig csak egy megkeseredett és befásult dugipartnerek lesznek. Lehet kölcsönös tisztelet, de teljes sose lesz.

Ne haragudj, az én hibám, hogy a neked szánt válaszban tettem fel a kérdést. Nyilván nem a felvázolt szitura értettem, abban eléggé kevés kényszerre vonatkozó említés van, hanem az oda vezető útra.

Abszolút nem.
Kölcsönösség alapú.

Hát nekem fogalmam sincs kivel vagyok „közösben”, de majd egy blogban megkérdem itt a nagyérdeműt, hogy hányan viselnék a helyzetem. De nem akarom offolni a témát. Itt ha jól értem, nem kényszer szülte helyzetről van szó?

Ez a világ szépsége is, hogy ennyire különbözőek vagyunk, és néha mégis mennyi sok közös van bennünk.

Felnőtt egészséges gondolkodás, meg társadalmi elvárások, nők inkább hátrányban mint előnyben és szép lenne a világ ha mindenki így gondolkodna meg bla bla bla… párom valami ilyesmiben szenved. Vagyis ő nem. Ő megkapja a pluszt ami hiányzott. Csak én kaparom (kapartam) le a falat néha tök részegen a kutyaszőrös homlokzati falról, amibe akkor szoktam támaszkodni amikor már annyira fejbe baszott a kerítésszaggató, hogy még Azahria-tól is hányingerem van mert elegem van a depressziótól. Szóval ja. Biztos működik, ha ezekkel a feltételekkel lépsz bele egy kapcsiba. De bele születni az azért na… Mondjuk részben hozzá lehet szokni. Már látatlanul is egész jól ismerem az illetőket, és néha vannak jó sztorik. Ha nem dugunk, legalább felvidítanak :D

Nem egy átlagos kapcsolódás az biztos.

Természetes. Felsorolhatnám hogy hol kell az egyensúlyra figyelni, de egyszerűbb ha azt írom: hol nem?:))

Van, volt a környezetemben több ilyen kapcsolat.
Az egyik már 6 éve tart.
Maximálisan működőképes, ám nagyon figyelni kell az egyensúlyra.

Nem finomított.
Én egy éve találkoztam vele, csak durvult.

Ezzel a gondolatmenettel egyetértek.
( Zsoltak ez az írása vagy 5 év körüli már, akkor még benne voltam a csopijába, aztán elegánsan távoztam mert egyre többmindenben nem az én kialakuló világom szolgálta már.. Lehet azóta még finomított rajta, nemtudom. )
Amúgy meg a tökéletesség sem egy kőbe vésett írás.
Egyedi történet mindenképp.
Kinek meddig sikerült már eljutnia ami szerint ezt megformázza.

"elengedni, s tudod, mégis a tiéd"
A fent vázol hunmel zsolti kapcsolatban a másik nem a "tiéd". Egy elköteleződés nélküli, barátság extrákkal kapcsolat leírása ez. Csakhogy a "tökéletes szex" egy eléggé durvàn mély élmény,ami nem fér bele a barátság extrákkal viszonyba. Mert abból még akarsz. És még. Az függővé tesz. Nyilván lehet ez ellen tenni, pl akarattal kiszakadni belőle. De ha benne maradsz, az nem lesz ennyire laza. És nem azért, mert alapból társfüggő lennél.
Közepes élmények leírása ez, nem a tökéletes szexé...

A birtoklás előbb utóbb fojtogató lessz a másik számára, korlátozó, ellenőrző. Mert ha birtokolsz akkor félsz, hogy elvesztesz valamit ami amúgy nem is a tiéd. 🤷

Ha a ragaszkodás hiányból történik akkor van a blabla.
Viszont.
Egy egészséges érzelmi intelligencia szint ( ahol már nincs pl. tudattalan érzelmi traumák ) olyan tág terű tud lenni hogy végtelen.
Egy bizonyosság. Ez teszi azzá hogy bármi lehet.
Mondjuk ezt kevesen értik...
Ragaszkodni valamihez / valakihez v.hol ad egy élvezeti faktort, viszont elengedni, s tudod mégis hogy így is a tiéd ~erre nincs kifejezés.
Az érzelmekkel sosincs baj.
Sőt !
Az a nemmindegy, milyen térből születik ez.
A jajjj nélküled nemtudok élni is egy teletraumatizált bullshit .
Az, hogy : Gyönyörű életem van, s Veled még gyönyörűbb ~na itt kezdődik. :))

A "tökéletes szex" nemtom kinek mit jelent, de amit én értek alatta, az nagyon-nagyon ritka. Ha egy ilyen partnerrel rendszeresen összejársz, ráadásul még beszélgetni meg vacsizni is jó vele, akkor ott érzelmek és nagyfokú ragaszkodás alakul ki. És onnantól már nem érvényes a "nem baj, ha egy hétig nem beszéltek", meg nincs birtoklás blabla. A "tökéletes szex" iszonyú nagy ragasztó két ember között. Persze ha valaki a közepest tekinti tökéletesnek, abból viszonylag sok lesz és nem is okoz ekkora ragaszkodást...

Akkor innentől egy véleményen vagyunk... :D
Zsoltnak egyébként van néhány elég érdekes ötlete az érzelmi életre... és ezek jórésze a bdsm-re nem igazén húzható rá.

Sok embernek nincs partnere, ergo nincsen honnan kinntre menni.:))
Viszont lehet pont olyan életszakaszban van akár ideiglenesen ;ahol nem is vágyik állandó partnerségre.
De ez ne zárja ki vágyai teljességét.
Mindenkép konszenzus alapú megállapodás alapján működik.
Na és persze némi intelligencia is javasolt hozzá;)

Hm... érdekes álláspont.
Én ezt, ha nem hiánypótlás, csak úgy tudom elképzelni, hogy nincs állandó partner, de nem is hiányzik...
Egyébként kb ezt a fogalmat takarja a "mingli" kapcsolat is.
De ha a vágy megjeleni és ahhoz külső partner kell, nem a belső körből, az nekem csorbítja a kerek egészet. Vagy valamilyen szinten a kerek egész boldogsága konszenzusos kompromisszum... mint a valamikori békebeli családfő, aki a boldog házasságából azért csak-csak ellátogatott néha a Conti utcába

Nézőpont.
Azért van rá szükséged, mert nem egy benned lévő hiányt pótol, hanem a te már felépített ;és kerekegész teljességedhez érkezik meg, mint egy plusz ajándék.
A boldogságra szükségünk van.
Viszont a Jó Boldogságért előbb mimagunk kell kerekegésszé válnunk.

"Az életed nélküle is kerek egész."
Azért ez a kitétel kissé érdekes.
Mert ha kerek egész, akkor mi szükség van rá?