Végtelen utazó..

A saját poklainkba való alászállás, szembenézés, majd elengedése;

~ Életünk legnehezebb s paradoxon mégis legnemesebb része.

Az Élet e mély diverzitása elementáris erővel tudja megnyitni Szìvünk.

Ez egy olyan permanens tér, mint búzaszemek elhelyezkedése ;meghajló kalász-otthonukba, mely mégis, a legszebb fölemelkedés.

Mert leveszed elfáradt, skolasztikus ruhád,

s egy decens varázslatba lépsz át.

Finoman, puhán.

Individuális daydreammá válsz mindez alatt ;mely a legigazabb valóság mégis ;mert már a Szìveden keresztül lát, érzekel, s ért meg az elméd olyan dolgokat, amit csakis egyedi lélekszerződésed utazása nyit meg.

Itt érted meg azt is, hogy a kinn mért válik valójában egyre inkább másodlagossá, s a saját tavadban való megmártózás az ; ami igazán feltölt, önmagodhoz transzformál, amihez fogható nincs más. S ezzel az egyedi képességeddel tudsz a világ részévé is válni igazán.

Itt indulsz el valójában ;mint egy interstellaris planetár ~egy végtelen utazó..

..

......

........

~ Saját.