Csak simán furcsa...

Igen. Nagyon is furcsa. De én így vagyok össze és vissza tetrisezve sajnos. És nem igazán fétis bulihoz köthető dolog. Ez kőkemény és szinte szürke mindennapok része. Hogy a mindennapjaim része, hogyha mind fizikálisan és mind érzelmileg totál elérhetetlen valaki, akkor én jómagam mindig akkor érzem a legintenzívebb érzelmeket felé. Mindennapjaim része. Mert a munkahelyemen történik ez. Mindegyiknek párja van a magánéletében. És a hímkurválkodás sajnos vagy nem sajnos nem igazán az én terepem. Amit itt szerintem nagyon sokan megértenek, legfőképpen a női olvasók közül. Csak nem értem miért történik. Mert tudom hogy fájdalmat okoz belülről. Tudom hogy mindezek ellenére szokás szerint úgy fekszem be az ágyamba és teszem a fejem a párnával, hogy de jó lenne, ha végre valaki odabújna hozzám, kedvesen átölelne, becézgetne, cirógatna és persze természetesen a nap többi részében beállítottságtól függően vagy függetlenül megmutatnánk az ún. "keményebb" oldalunkat. Ezt is érti mindenki szerintem. Fájdalommal tölt el és mégis élvezet okoz. Hogy miért azt viszont nem tudom. Már az lelkileg totál kielégüléssel tölt el, ha munka közben mégha a kék szemeim sarkából is, de g,önyörködhetek bennük és rajtuk akad a tekintetem. És beindul a fantáziám. Hogy mit még nem adnék értük. És mit adhatnék nekik. És igen jól olvastátok. Többes számban beszéltem. Biztos van, aki egy igazi kis hímringyónak tart érte, van aki nem. Vérmérséklet kérdése. De azért a fentieket próbáljátok meg össze legózni. 😀

És mivel mindjárt ennyi az idő, ezért ezt csak úgy itt hagyom nektek:

https://youtu.be/NwgsUg0qPnE