Színház az egész világ?

Írtam egy blogot a bizalomról, arról, hogy egy férfinek mit kellene tenni, mire vágynak a nők (szerintem). Most ezt egy másik oldalról világítanám meg elmém halovány gyertyafényével.

Merülni szeretnénk, mélyre a csodálatos élővilágot, fényeket megcsodálni a tenger alatt, de csak a fejünket dugjuk be a vízbe és azt mondjuk merültünk. Ilyen világ lett. Valódi élmények helyett színjáték.

A merülés itt arról szólna, hogy adják nekünk teljesen önmaguk, pucéran, kiszolgáltatva és nekünk meg kellene mutatni kik is vagyunk, mit kezdünk egy kiszolgáltatott kis párával. Alázzuk? Neveljük? Korlátozzuk? Megcsináltatunk vele mindent, amit csak kényünk, kedvünk diktál? Igen, meg. De vajon miért lehet ezt velük megtenni? Mire vágynak?

Mert valami valódit szeretnének kapni. Egy valódi mosolyt, elismerést, egy „jó kislány”-t, a vágyat látni a szemünkben és főként nyugalmat és bizalmat. Érezni szeretnék, hogy a helyükre kerültek. Sétáltatja őket csendben egy Tigris. Kis dolgok ezek, de mindennél többet érnek. Látni szeretnék az embert, akit tisztelhetnek, akinek érdemes volt letérdelni.

Ezzel szemben miről szól a mai világ? (Tisztelet persze a kivételnek). Nem merülünk, az kockázatos, fárasztó. Csak az arcunkat dugjuk a vízbe és elmondjuk, merültünk. Érezzük, hogy ez kevés, de mindenki ezt csinálja, igy biztos ez a helyes. Úgy tesznek, mintha szívből térdelnek, megbilincselhetjük őket, de igazából csak játékot játszunk. Eljácccák hogy adják magukat (3 c-vel :)), mi pedig hogy jó gazdáik vagyunk. Dugjunk és haladjunk. Mindenki kap egy üveggolyót és örülünk, hogy gyöngyünk van.

Baszunk üveggolyóért és azt hazudjuk magunknak, hogy ez a mai világ, ezt kell tenni, ez a sorsunk. Valóban ez lenne?

Természetesen ismét tisztelet a kivételnek, akik viszont már belefáradtak a sok felszínes játszadozásba. Ez van. Bizalom bizalomért helyett. Szavak szavakért.

De nagy úr ez a motcsok remény... (...mit teremt magának a boldogtalan... :))

Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő
Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár...
/Shakespeare/