Ordasszelídítés....

„- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...
- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.”…

A kis herceg arra kérte a rókát, hogy szelídítsd ük meg egymást „játsszál velem”, míg mi felnőttek csak arra gondolunk, hogy "hogyan lehet megszelídíteni egy rókát?". Valóban csak a róka szelídül?

A kis herceg gyermeki naivitásában látja azt, amit mi nem látunk. Nem bonyolítja túl a saját életét, hanem a belsőre figyel a külső helyett. A lényegre koncentrál. Szívével lát és érti meg a dolgokat.

A sok szelídülni vágyó rókica is elfelejti sokszor a lényeget, kapcsolatteremtés nélkül szelídülnének. Vajon az ugyan az? Jó ez így nekünk, nekik?

Ha nincs a kapcsolatban az idő, a figyelem és a türelem mindkét oldalról, mit kapunk? Élvez a test, a lélek pedig szép lassan kérgesedik tovább. Ezt látom, ha szétnézek. Sok sok akaratos kis herceg és rókica, akik csak önmagukra képesek figyelni és konstatálják hogy az élet igazságtalan.

Gyere, játsszál velem...


„- Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.
- Kapcsolatokat teremteni?
- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...”