2022. 09. 12. 10:53 | Megjelent: 602x
Ez a blog a félelemről fog szólni. Miért félünk szeretni? Miért utasítunk el olyan dolgokat, embereket, akikre vágyunk? Hogy miért hátrálunk ki néha könnyekkel? Miért törjük össze a saját szívünk?
Félünk mindentől, mióta lemásztunk a fáról, vagy megteremtett bennünket egy felsőbb hatalom.- Kinek-kinek hite szerint.- Miért van ez?
Sérülékenyek vagyunk fizikailag és lelkileg is. Nincs karmunk, hegyes fogunk, se páncélunk vagy tüskénk. Csupaszok vagyunk és gyengék. Ezért is vonzódunk, teremtünk magunknak valami nálunk hatalmasabbat. Isteneket, bálványokat, urakat. Imádjuk őket, térden állva imádkozunk előttük, hogy megadják nekünk a legnagyobb szükségletünket, a biztonság érzését.
Alap félelmünk az ismeretlentől való félelem. A sötéttől, a bizonytalantól. Minden új dolog bizonytalan. Bele megyünk egy új ismerkedésbe és félünk magunkat megmutatni, kiadni. A veszteségtől való félelem legyőzi a nyereség utáni vágyat. Remegünk önmagunkban és közben arra vágyunk, hogy valaki meg akarjon bennünket igazából ismerni, a pucér lelkünket. Vetkőzni viszont nem hagy bennünket a félelem. Vágyunk rá, hogy valaki erőszakolja meg a félelmünket, tépje le a lelkünk rongyait, de ha hozzánk közelít, meg akar érinteni elszaladunk önmagunk sötét barlangjának látszólagos menedékébe. Remegve nézünk kifelé és nem tudjuk mit tegyünk.
Bátorság kell, hisz gyáva népnek nincs hazája. Felvállalni a sérülés veszélyét és ha kell elviselni a sérüléseket boldogan, mert a tiszta vágyaink után mentünk. Kimenni napozni és nem bánni, hogy két óra múlva akár eső is eshet. Boldogan fogadni a napot és az esőt is. Melegségre vágyunk, de félünk a tűztől? Nincs ezzel semmi gond, de néha parázson járni is szabad. Aki pedig főnixként szeretne szárnyalni, annak félelmei ellenére a tűzbe is be kell lépnie az újjászületésért.
„A legnagyobb kincset mindig az a barlang rejti, ahová a legjobban félsz belépni…”
Hozzászólások (6)
Engedd magadhoz kozel a barataidat es meg kozelebb az ellensegeidet.
Valahogy igy...
Ha hagyjuk barmit felulir, szerelmet, fizikai vagyat, de a jozan eszt is!
Az emberrevalas folyamatanak, vagy az en hitem szerint a felnottevalas folyamatanak egyik legfontosabb sarokkove a felelmek legyozese!!!
A felelem rossz tanacsado! A legrosszabb mert elveszitjuk szivunk eszunk kozben.
Mindenki aki felelembol dont rosszul dont, aki felelembol/felelemben el az nem el!
A megfontoltsag segit, a fokozatossag is, de a felelem csak bajt szul...
Valojaban a felelem fogsagaban el rengeteg ember!
Szabadnak teremtettunk. Istenen es a termeszet torvenyein kivul semmitol sem kell felni!
Na ez egy jo onfejlodesi folyamat es cel...