ENGEDETLEN EBEK MEGREGULÁZÁSA...

ENGEDETLEN EBEK MEGREGULÁZÁSA

Még mielőtt pálcát törnétek felettem, szeretném, ha tudnátok, tévedésből posztoltam ezt csak ide. Mindennemű hasonlóság az itteni témákhoz csak a véletlen műve!

Ha egy kutyus rángatja a pórázt, szétrágja cipőket, nem fogad szót, azt mondjuk rá: rossz kutya, meg kell nevelni. Ez legtöbbször szidást, verést jelent.

Vizsgáljuk meg kicsit mélyebben, vajon mitől is rossz egy kutyus.

A kutyus alapjában véve követő ösztönökkel rendelkezik és megelőlegezi kiskorában, hogy az a nagy és erős valaki, aki neki hozza a kaját, az a főnök és őt kell követni. Teszi ezt odaadóan. Majd történik egy eset. A kiskutya valami érdekeset lát az út másik oldalán és meg akarja nézni. A főnök utána szalad, nehogy elüsse az autó. A kutyus elgondolkozik: Akkor most engem követett a főnök? Hopp ki is állít egy „lúzercetlit”. Így megy ez napról napra, gyűlnek a lúzercetlik. Majd egy szép napon megszámolja ezeket a kutyus és megállapítja: Én vagyok a felelős ezért a szerencsétlenért. Ettől remegni és félni kezd, hisz most rajta minden felelősség.

Látja, hogy a szerencsétlen elmegy reggel dolgozni, és megeszi egy nagy sárga kígyó, ami akár 5 embert is lenyel egészben. Ideges lesz, életveszélyben az, akiről nekem kellene gondoskodni. Kapar, rág idegességében, aminek a cipők és a kert az áldozata. Haza jön a „gazdi” és látja mi történt. Na akkor most nevelés lesz. Szidás, verés következik. A kutyus megállapítja: Jogos volt idegeskednem, hisz olyan szörnyű veszélyben lehetett ez a szerencsétlen, hogy őrjöng.

El is készült a rossz kutya. Akit vernek, szidnak majd kidobnak. Tényleg a kutyus hibája, ami történt?

Tele is lett a „kutyapiac”. Vannak itt kiver ebek, akik remegnek egy jó szóért, de annyit kaptak már, hogy csak harapni tudnak. Vannak kóbor kutyusok, akik azt hiszik, hogy az a gazda, aki szalad utánuk. Kétségbe esve próbálják pórázukat bárki kezébe adni, de vajon ez így jó működhet?

Természetesen mi emberek efölött állunk. Majd mi tudjuk. Az is csak véletlen lehet, hogy a farkast könnyen háziasították, hisz már tudott minden szabályt. Tudta, hogy kell viselkedni az emberek között, hisz otthon a falkában sem volt ez másként. Talán lenne mit tanulnunk ember legjobb barátjától 😉

„Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szorítsd üres szívedhez.

Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.”

Folyt.köv.