Álmodtam szépen, kedvesem

Úgy álmodtam ahogyan még melletted senki sem.

De ha már nem megy máshogy, ha már bú és harag áztat minket, ha már annyira el van baszva, hogy nincs kegyelem…

…akkor is.

Csak fogd meg a kezem, és vezetlek! Csak sírd el magad, és feliszom a könnyeidet!

Sajnálom az egészet.

Sajnálom, hogy hülye vagyok és nem értem min mehetsz keresztül, és mi a faszért állsz még mindig szóba velem.

De most már nem kell állnod, már nem kell küzdened.

Elengedlek, mindent elengedek veled.

Holnap reggel úgy kelek, aki érzi minden könnycsepped. Holnap úgy kelek, az egyetlen gondolatom veled legyen.

És amikor fáj minden pillanat, minden átkozott pillanat a létben, akkor elképzellek téged.

Ha tudsz küzdeni, eskü, én is tudok érted.