Csókoltat, a tudatalattid.
Ma hajnalban arra keltem, hogy gyomorszájon baszott a tudatalattim.
Borderlányommal álmodtam. Évek óta nem beszéltünk, van már lassan 10 is, erre most itt van az álmomban, kedélyesen beszélgetünk, kivel mi lett, hol tart.
Mesél, kicsit vidáman, kicsit burkolózva, miközben örülünk, hogy találtunk egy olcsó, egyetemistákat ellátó, mégis finom kifőzdét.
Meséli, hogy rendeződött az élete, bevállt neki a börtönpszichológusi karrier. Még kábé 10 évet kell túlélnie a betegségével, és jó...