Ha nyomógombra ment volna a bűnbe esés...

Akkor semmi szükség se lett volna Évára a paradicsomban. Úgy értem, gondolj bele, ott az édenkert, közepén a jó és a rossz tudásának nagy piros gombja, mellette a halhatatlanság nagy kék gombja, mondá isten, nevezd el a kacsacsőrű emlőst és a kecskebékát olyan hülyén, ahogy csak szeretnéd, csak ahhoz a két gombhoz ne nyúlj... Hát 5 perc múlva elkárhozik ádám.

Szóval itt vagyunk a szálláshelyen. És van itt valami, amit eddigi életmben nem láttam: olyan wc, ami kinyalja a segged is. (Vagy épp a pinád. Van külön női programja.) És beszarsz: van külön távirányítója! Érted, a wc távirányító, hogyha épp a szoba közepére akarnál szarni, akkor is be tudd indítani a nagymosást.

A távirányító persze nem működik (olyan gombok, amik nem működnek? Ádám gyermekének további pszichikai kényszer az össze-vissza nyomkodásra), és láss csodát, a teremtés koronája győzedelmeskedik!

A "Lord of the buttons" élmény relatíve hamar elmúlt. Mert a férfi már csak ilyen. Működésbe akar hozni, főleg, ha nem működik, de nem vet számot a működés következményeivel.

Először nyüszítettem, mint a hurokba lépett toportyán, kinn meg Cicamaci visított a nevetéstől. Merthogy a nagy mosóprogram elindult, leállítani már nem tudtam. Felállni meg nem mertem, nehogy eláztassa az egész fürdőt.
Utána jött valami, amiről sem írni, sem beszélni nem lehet, nem szabad, ami 60 terápiás órámba fog kerülni egy pszichológusnál,miután 120 órán keresztül kerestem azt az egyet, aki nem röhögi el magát azon, hogy egy wécécsésze vette el anális szüzességem. Ezt a valamit, fogadni mernék, masszázsfunkciónak hazudják a használati útmutóban.
És amikor a hideg, fenyőfa illatú levegőt kezdte fújni rózsámra, na akkor tört büszkeséggel, és "Na most menj a kurva anyádba!" csatakiáltással kullogtam ki a fürdőből, a szoba padlatán görcsbe rándult, vihogó Cicamacihoz.

Hurrá, nyaralunk.

(Kép a galériában.... zene később)