Napikult kamaszosan

Reggelre kelve valahogy nem voltál az ágyam szélén, és hiányodról valahogy visszaköszönt kamaszkorom egyik fontos verse. Még van pár oldalam, mielőtt engem is meglep az egyedüllét, de addig is örülök, hogy már nem kell így. (No lám, három sor bevezető, a vers, és már a zene se hagy nyugodni.)

Utánad kószálok

Utánad kószálok amikor egy nőt követek egész este
és a koszos lépcsőházakban is miattad ácsorgok csak
arra várva, hogy Te nyitsz ajtót, Te sehol sem található.
Ezek a versek is, amiket mostanában mondogatok,
esetlenül és remélnytelenül várnak Rád.
Ó nem félek a nőktől, ismerem őket, és szájon csókolom aki megadatik,
de aztán újra csak egész este követek valakit
aki a sarkon visszapillant
és újra látom nem Te vagy.
Ma is a másik utcában ring a szoknyád
és én meggyújtva villanyom
sokáig nézem az alvó lányt
aki feljött este
hisz keres valakit akárcsak én amikor egy nőt követek
mert ismerős, ahogy hajába túr a szél
és feketén széjjelteríti vállain
Az álmaim.

- Ladányi Mihály Utánad kószálok -

https://www.youtube.com/watch?v=K5GDyCh2tnc