Tudod mi a különbség a zsiráf, és egy kiló krumpli közt? Nem? Akkor ne menj a piacra, mert nagyon átbasznak - tartja a régi vicc.
Ha én áruba bocsátom a 2018-as Audi A4-emet, gyanítom, felháborodva venné tudomásul a vevő, hogy az A4-es a papír méretére, az Audi meg a feliratára vonatkozott...
Szóval, aki a bdsmet terápiaként tűnteti fel, kérem tisztelettel, magyarázza már el nekem, mit ért az alatt, hogy a bdsm terápia?
Ha jól emlékszem, még az Atkinson Hildegar Pszichológai tankönyv, idézi egy utánkövetéses vizsgákat eredméynét, hogy a terapuetával törtnő szexuális.kapcsolat, kissé freudistán szólva az áttétek és a viszontáttétek, emberien szólva a keveredő érzelmi bázisok miatt hosszabb távon nagyon százalékban hatnak károsan az kliensre, és ilyen vizsgálatokra alapozva tiltja az etikai kódex a kienssel való viszonyt.
Érdekes vonal ez a szexterápia, vannak vele fenntartásaim, de egy jeles terapeuta szintén meggyőzhet. :)
Létezik olyan hogy szexterápia... Ismerek innen olyan, többnyire hölgyeket, akik ezzel foglalkoznak. Picológusnak vagy valami hasonlónak hívják őket, ha jól emlékszem.
Ezek a dolgok mindig oda lyukadnak ki, hogy mi lehet az a normális?!
Tudod társadalmi szabályok...
Jó de érted. Valahogy nem hiszem el, hogy valaki bejelentkezik egy bdsm vagy fenekelős terápiára. A bdsm szabályai alapján először tiszázásra kerülnek, ki mit kínál, ki mit szeretne, hol vannak a határok.
Majd jön egy 3/4 - 1,5 órás, explorációs ülés, amelynek végén azt mondja a szolgáltató: Úgy érzem, az problémái az alacsony önértékelésből fakadnak, ezért a fenekelős terápia kontrainduktív, nem tudom sajnos önt elvállalni...
Törölt felhasználó
#363192 | 2020. 05. 07. 12:17
Félretéve a répát vagyis a tréfát. Nyilván egyfajta engedelmesség "terápiára" gondolhattak vagy valami ilyesmi.
Tudod, ha elmész egy multihoz dolgozni, tiltott a kreativitás, az önálló gondolkodás, az individualitás és egyáltalán minden, amitől ember az ember...
Törölt felhasználó
#363191 | 2020. 05. 07. 12:13
Ugyan már... Elméleti keret a BDSM-ben is van, csupán mindenkinek mást jelent, így ez egy nem egzakt tudományág... :))))
Fenntartom, hogy jelen pillanatban nem a saját meglátásom a legfontosabb, hanem hogy nyitott érdeklődéssel vizsgáljunk meg lehetséges hozzáállásokat. De mivel tudom, hogy kérdezni sokkal könnyebb, mint állítani, azért a sportszerűség jegyében ide teszem az én meglátásom is.
Úgy gondolom, hogy ha a bdsm-ről azt állítjuk, hogy terápia, akkor rejtve azt állítjuk ezzel, hogy a bdsm kapcsolat gyógyít bármit is. És nem csak azt állítjuk ezzel, hogy a bdsm kapcsolat gyógyít, hanem azt a látszatot keltjük, hogy itt "szakértő"-vel van dolgunk.
Ráadásul nyilvánvalóan nem valamilyen fizikai betegséget gyógyítását ígéri a bdsm kapcsolattal (pl a vérbőség okozásával történő méregtelenítést), hanem lelki problémák orvoslását kínálják, amivel lényegében a pszichoterápiával vetik össze saját szolgáltatásukat. Ezzel bennem azt az érzetet keltik, hogy etikátlanul és gátlástalanul a problémás emberekre "utaznak". A problémás emberek könnyen befolyásolhatók. Szerintem a gyógyulás helyett pusztán anyagilag kihasználják a sérült/sérülékenyebb embereket.
Azért érzem így, mert látatlanban is kétségbe vonom az ilyen emberek szakértelmét, és a lelki problémákhoz való hozzáértését. Nem hinném, hogy éveket töltöttek volna a lelki problémák tudományos tanulmányozásával (az hogy örömlányként a pasik elmeséli neked, hogy szar az asszony, még nem tudományos tanulmányozás...), a hatásmechanizmusok tanulmányozásával. Nem hinném, hogy legalább nagy vonalakban rendelkeznek egy átfogó elméletről arra nézve, hogy mi okoz egy lelki problémát, és arra hogyan hat a bdsm egyes elemei.
Így könnyű rá is erősíteni lelki problémákra. Például, ami már szóba került: a fájdalom tapasztalati tényként állítható, hogy néha "segít" egyes lelki fájdalmak elvezetésében, ezáltal vagy problémák megoldásában, elnyugtat, stb. A fájdalom, ahogy arra utaltam, önmagában maladaptív problémamegoldó séma, és függőséghez vezethet, amivel tovább ártasz a "kliens"-nek.
Természetesen, lelkem rajta, kész vagyok arra, hogy valaki meggyőzzön érvelésével, hogy a bdsm lehet terápia, és hogy nyújt egy olyan átfogó elméleti keretet, amiben bemutatja, hogy ez hogyan működik, és miért.
Sőt, a görög "az isteni dolgokkal való foglalatosság" jelentésátviteleként a terápiát elfogadom, mint lehetséges megvalósulást a bdsm-nek, ami az ember legistenibb részével, a lélekkel foglalkozik, egy sajátságos módon. De érezzük, hogy a műfajon belül ez egy nagyon speciális ág.
Azt sem vitatom feltétlen, hogy a bdsm képes gyógyítani. Ettől még nem lesz terápia, ahogy például a vallás is képes lelki sebek begyógyítására, ennek ellenére a vallás sem terápia...
ha valaki terápiának cimkézi a BDSM-et, az egyrészt teljesen nivellálja a BDSM örömszerző funkcióját, másrészt tökéletesen degradálja a terápia fogalmát és a valódi, sok év alatt kiképzett, sokat tanult és ezért sok pénzt kifizető terapeuták munkáját.
Azurit, most már szeretném olvasni a Te "bábáskodásodat", azt ami Te gondolsz erről :)).
Törölt felhasználó
#363141 | 2020. 05. 07. 09:19
A pszichés gyógyszerekben sokan a megoldást látják, pedig csak MANKÓ "hidd el, hogy tudom miről beszélek" a megoldás mindig magunkban kell keresni.
Cseszhetem én a gyógyszeres kezelést, ha ÉN magam nem akarok változtatni.
Cseszheti a fenekelő az erejét, ha ÉN benne akarok ragadni az önsajnálatban.
Terápia inkább a beszélgetés.
Tekinthetjük terápiának a pszichés gyógyszeres kezelést, de a terápia csak egy ideig tart, és ha ÉN nem akarom, hogy NEKEM jobb legyen, az orvos csinálhat belőlem egy gyógyszerfüggőt, akkor is a földön fekve maradok.
Szóval számomra a gyógyszer is ez esetben mankó.
"A terápia a gyógykezeléssel, illetve a betegségek kezelésével foglalkozó tudományág. A terápia a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége."
De itt úgy tűnik, hogy kicsit szűk volt a fogalmi kitételünk, mert ahogy mondtad, a pszichoterápiában nem a gyógyszeres kezelés nem gyógyítja a beteget/klienst, hanem csak segíti a gyógyulást, úgy lehet, hogy a fenekelés is csak efféle segédeszköz. De a gyógyszeres kezelés tekinthető terápiának, így lehet a fenekelés is. Szóval próbáljuk meg újra előszedni a terápia fogalmát, hátha az vezetett félre minket.
Valóban nem gyógyítja a lelki fájdalmat a fenekelés, csak kiránthat egy olyan mély állapotból,
"mint engem az a egy pofon amit tényleg átéltem, és bizton állítom, hogy hatalmas ereje lehet"
amitől képtelenek vagyunk józanul gondolkodni.
Erre lehet jó, nem terápiára.
Igen, ezt jól látod. Az érvmenetben ott akadtunk el kissé, hogy úgy tűnik, nem a lelki fájdalmat gyógyítja a fenekelés, hanem csak eltereli róla a figyelmet, ezért nem tekinthető terápiának, ahogy például az evés sem kényszeres evő, vagy a drogozás a droghasználó esetében. Ezek is "elmulasztják" a fájdalmat, de nem tekintjük eteket terápiának, mibel nem gyógyítanak.
Véleményem szerint, aki az egyszeri ilyen baráti beavatkozást többször igényli, az már keveri a lelki fájdalmat a mazo énével. Más egy kijózanító fenekelés, és más a rendszeres.
Nem hiszem....
Az én esetemben ugye a "gyász" kezdeti szakaszában íródott a történet, ami ezerrel fájt, ami mára már csökkent.
Nem venném már szívesen ha egy barát elfenekelne.
Magam képes vagyok megbirkózni a saját fájdalmammal, veszteségemmel, mert erős vagyok, és van hitem, hogy képes vagyok rá.
Viszont ha nem a fájdalomra magára hat, hanem csak eltereli róla a figyelmet, akkor a lelki fájdalom vagy további terápiás beavatkozást igényel (mint ahogy például vannak olyan betegek, akik előbb gyógyszeres kezelést igényelnek, hogy a pszichoterápia megkezdődhessen), vagy a testi fájdalom elmúlásával a lelki fájdalom visszatér. Jól látom?
Törölt felhasználó
#363128 | 2020. 05. 07. 08:43
Nem igazán, inkább csak eltereli róla a figyelmet, hiszen a fenekelés után arra terelődik a figyelem, hogy juj de sajog a fenekem.
(Zeuszra! - [csak hogy stílszerű maradjak. :D]) Ezt érdemes közelebbről is megnézni, hogy hogyan teszi elviselhetőbbé a fájdalmat a testi terápia.
Ha a fájdalom okára hat, akkor terápia.
Ha viszont csak eltereli róla a figyelmet, akkor nehezen tekinthető terápiának. Ahogy például egy 180 kilós ember számára is az evés elviselhetőbbé teszi a problémákat, mégis úgy érzem, nem mondanám terápiának. Egy drogfüggő elvonási tüneteit enyhíti a drog, mégse mondanám terápiának...
Törölt felhasználó
#363123 | 2020. 05. 07. 08:31
Nem, csak képes kihozni egy olyan mély állapotból, amiből nehéz kievickélni, talán a pillanatnyi lelki fájdalmat ami olyan nagy, azt elviselni, vagy csak elterelni róla a figyelmet.
Szóval elképzelésem szerint, valamennyit képes segíteni.
Természetesen ez nem helyettesíti, nem váltja ki azt, hogy a lelki fájdalom okát saját magunknak kell feldolgozni, és tovább lépni.
Pillanatnyi segítség lehet csak.
Ez egy teljesen jól védhető állapot egyébként, hogy a fenekelés csökkenti a lelki fájdalmat, megnyugtat, ezért terápiás hatású.
De ahhoz, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, előbb azt kellene valahogy megfogni, hogy mi a terápia. Ebben tudnál segíteni?
Életemben amire konkrétan emlékszem, egyszer kaptam egy makarnekói pofont, amire életem végéig hálás leszek.
Akitől kaptam, azt én az őrangyalomnak tudom be:))
Életem piciny szakaszában kísért el, abban az időben éltem meg a poklok poklát.
Az a pofon indította be nálam az élni akarást, örökké hálás leszek érte :))
Törölt felhasználó
#363116 | 2020. 05. 07. 08:12
Pedig amikor íródott a történet, tényleg úgy éreztem, hogy olyan testi fájdalomra lenne szükségem, ami a lelkit képes elnyomni, pedig nem vagyok mazo...
Persze a történetemben a cselekmény csak fikció, és mivel, hogy elég erős lelki hatás alatt íródott, nem is ezerszáz, hogy működőképes lenne a cselekmény igazából.
Törölt felhasználó
#363112 | 2020. 05. 07. 07:48
Hopsz, terápiás fenekelés alatt azt értem, amit az utolsó általam írt történetben leírtam. Inkább észhez térítő megnevezés helyesebb a terápiánál.
Sóval, a terápia megnevezés törölve.
Egyébként, van olyan értelmezése a bdsm terápiás voltának, amit nagyon specifikusan el tudnék fogadni. És persze nem zárharom ki azt sem, hogy egyes tagoknak tényleg van valamilyen egységes keret a fejében, amire terápiát tudna alapozna. Az meg szerintem mindenkinek tanulságos lenne.
Törölt felhasználó
#363100 | 2020. 05. 07. 00:59
Kérdezd meg Dr BDSM-et
Nevet nem irhatok:(
Törölt felhasználó
#363098 | 2020. 05. 07. 00:47
fogadd hálámat ezért a blogért ❤
SmPixie.com - BDSM szexpartnerkereső, társkereső és közösségi portál
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elmúltam 18 éves és a rám vonatkozó törvények szerint jogom van szexuális tartalmú oldalak megtekintéséhez.
Elfogadom, hogy az oldal tartalma erősen szexuális jellegű. Az oldalra való belépéssel kijelentem, hogy a szado-mazoval, a fétissel vagy egyéb szexualitással kapcsolatos képek, írások és egyéb dolgok nem ütköznek elveimbe, nem zaklatnak fel.
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elolvastam a Felhasználási szabályokat és feltételeket. ÁSZF
Amennyiben közvetlenül valamelyik belső oldalt nyitom meg, tudomásul veszem, hogy közvetve elfogadtam a fenti szabályokat.
Hozzászólások (45)
Érdekes vonal ez a szexterápia, vannak vele fenntartásaim, de egy jeles terapeuta szintén meggyőzhet. :)
Ezek a dolgok mindig oda lyukadnak ki, hogy mi lehet az a normális?!
Tudod társadalmi szabályok...
Majd jön egy 3/4 - 1,5 órás, explorációs ülés, amelynek végén azt mondja a szolgáltató: Úgy érzem, az problémái az alacsony önértékelésből fakadnak, ezért a fenekelős terápia kontrainduktív, nem tudom sajnos önt elvállalni...
Tudod, ha elmész egy multihoz dolgozni, tiltott a kreativitás, az önálló gondolkodás, az individualitás és egyáltalán minden, amitől ember az ember...
Úgy gondolom, hogy ha a bdsm-ről azt állítjuk, hogy terápia, akkor rejtve azt állítjuk ezzel, hogy a bdsm kapcsolat gyógyít bármit is. És nem csak azt állítjuk ezzel, hogy a bdsm kapcsolat gyógyít, hanem azt a látszatot keltjük, hogy itt "szakértő"-vel van dolgunk.
Ráadásul nyilvánvalóan nem valamilyen fizikai betegséget gyógyítását ígéri a bdsm kapcsolattal (pl a vérbőség okozásával történő méregtelenítést), hanem lelki problémák orvoslását kínálják, amivel lényegében a pszichoterápiával vetik össze saját szolgáltatásukat. Ezzel bennem azt az érzetet keltik, hogy etikátlanul és gátlástalanul a problémás emberekre "utaznak". A problémás emberek könnyen befolyásolhatók. Szerintem a gyógyulás helyett pusztán anyagilag kihasználják a sérült/sérülékenyebb embereket.
Azért érzem így, mert látatlanban is kétségbe vonom az ilyen emberek szakértelmét, és a lelki problémákhoz való hozzáértését. Nem hinném, hogy éveket töltöttek volna a lelki problémák tudományos tanulmányozásával (az hogy örömlányként a pasik elmeséli neked, hogy szar az asszony, még nem tudományos tanulmányozás...), a hatásmechanizmusok tanulmányozásával. Nem hinném, hogy legalább nagy vonalakban rendelkeznek egy átfogó elméletről arra nézve, hogy mi okoz egy lelki problémát, és arra hogyan hat a bdsm egyes elemei.
Így könnyű rá is erősíteni lelki problémákra. Például, ami már szóba került: a fájdalom tapasztalati tényként állítható, hogy néha "segít" egyes lelki fájdalmak elvezetésében, ezáltal vagy problémák megoldásában, elnyugtat, stb. A fájdalom, ahogy arra utaltam, önmagában maladaptív problémamegoldó séma, és függőséghez vezethet, amivel tovább ártasz a "kliens"-nek.
Természetesen, lelkem rajta, kész vagyok arra, hogy valaki meggyőzzön érvelésével, hogy a bdsm lehet terápia, és hogy nyújt egy olyan átfogó elméleti keretet, amiben bemutatja, hogy ez hogyan működik, és miért.
Sőt, a görög "az isteni dolgokkal való foglalatosság" jelentésátviteleként a terápiát elfogadom, mint lehetséges megvalósulást a bdsm-nek, ami az ember legistenibb részével, a lélekkel foglalkozik, egy sajátságos módon. De érezzük, hogy a műfajon belül ez egy nagyon speciális ág.
Azt sem vitatom feltétlen, hogy a bdsm képes gyógyítani. Ettől még nem lesz terápia, ahogy például a vallás is képes lelki sebek begyógyítására, ennek ellenére a vallás sem terápia...
Az én bábáskodásom egyelőre abban áll, hogy megvizsgálunk lehetőségeket, állítunk és cáfolunk.
(Ez volt az ártatlan képű, bociszemes válaszom. A nyíltabb válasz hosszabb lesz.)
Tehát nem rossz szokásra, nem élvezetre, nem fejlesztésre, hanem betegségre fókuszál.
Mint tudomány, mind a betegség fogalmával, mind a kezelés hatásosságával kapcsolatos igazolt elmélettel rendelkezik.
Cseszhetem én a gyógyszeres kezelést, ha ÉN magam nem akarok változtatni.
Cseszheti a fenekelő az erejét, ha ÉN benne akarok ragadni az önsajnálatban.
Terápia inkább a beszélgetés.
Tekinthetjük terápiának a pszichés gyógyszeres kezelést, de a terápia csak egy ideig tart, és ha ÉN nem akarom, hogy NEKEM jobb legyen, az orvos csinálhat belőlem egy gyógyszerfüggőt, akkor is a földön fekve maradok.
Szóval számomra a gyógyszer is ez esetben mankó.
wiki
"mint engem az a egy pofon amit tényleg átéltem, és bizton állítom, hogy hatalmas ereje lehet"
amitől képtelenek vagyunk józanul gondolkodni.
Erre lehet jó, nem terápiára.
Mint ahogyan a pszichés betegeknél is a gyógyszer CSAK mankó, nem megoldás a problémára.
Bízom abban, hogy nem vagyok túl bugyuta :)))
De pl. az autoagresszió simán addiktív.
Az én esetemben ugye a "gyász" kezdeti szakaszában íródott a történet, ami ezerrel fájt, ami mára már csökkent.
Nem venném már szívesen ha egy barát elfenekelne.
Magam képes vagyok megbirkózni a saját fájdalmammal, veszteségemmel, mert erős vagyok, és van hitem, hogy képes vagyok rá.
Csak amolyan mankó lehet.
Ha a fájdalom okára hat, akkor terápia.
Ha viszont csak eltereli róla a figyelmet, akkor nehezen tekinthető terápiának. Ahogy például egy 180 kilós ember számára is az evés elviselhetőbbé teszi a problémákat, mégis úgy érzem, nem mondanám terápiának. Egy drogfüggő elvonási tüneteit enyhíti a drog, mégse mondanám terápiának...
Szóval elképzelésem szerint, valamennyit képes segíteni.
Természetesen ez nem helyettesíti, nem váltja ki azt, hogy a lelki fájdalom okát saját magunknak kell feldolgozni, és tovább lépni.
Pillanatnyi segítség lehet csak.
De ahhoz, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, előbb azt kellene valahogy megfogni, hogy mi a terápia. Ebben tudnál segíteni?
Akitől kaptam, azt én az őrangyalomnak tudom be:))
Életem piciny szakaszában kísért el, abban az időben éltem meg a poklok poklát.
Az a pofon indította be nálam az élni akarást, örökké hálás leszek érte :))
Igen, a helyes megnevezés Nálad van :))
Pedig olyan szívesen bábskodtam volna kicsit, mint a jó Szókratész.
A törénetben inkább makarnekói pofont látok, mint terápiás eszközt. (Makarenkó - tegyük hozzá - pedagóiai eszközként is elítálte a testi fenyítést.)
Sóval, a terápia megnevezés törölve.
https://hu.smpixie.com/cikk/12150-barati-beavatkozas
Erre a magyarázatra azért én is kíváncsi lennék...
Nevet nem irhatok:(