2020. 04. 23. 08:21 | Megjelent: 1057x
A bezártság úgy érzem, most már derékon kapott, és földhöz baszott. Ez még vagy depi, vagy már depresszió? Ki tudja.
Nem válik el a hétköznap a hétvégétől, a délelőtt a délutántól vagy az éjféltől. A kinti idő múlását sem érzékelem.
Cicamaci azt mondja, nyílik már a nyárfa. Előjött az allergiája.
Gyerekkorom óta ambivalens a kapcsolatom a nyárral. 'Desanyám is allergiás volt rá, égett tőle szeme. Sajnáltam őt, de imádtam nézni, ahogy szállingózik a nyári hó. Az ablakomból mára nem látni nyárt.
Nyár helyett csak munkát látok. Amihez baromira nincs kedvem. Ezért tologatom, meg szöttyögök. Tetézem a bajt, jön a lemaradás. Ami felszültté tenne minden más időtöltést is - ha lenne.
De most Cicamacival is furán jön ki a lépés. Ideje lenne már az erotikáról is lepöckölni az éhen halt legyet, de valahogy valami mindig közbejön.
Nincs változás. Igazából mást sem látok, csak egybefolyt jelent, munkát. Talán ha megcsinálom ezt a hónapot... Akkor is jön egy újabb ugyanilyen hónap.
Valahogy fel kell majd ráznom magam. Ez a poszt is három napomba került.
https://www.youtube.com/watch?v=ZWWuLET8Cj0
(Ez még napikultnak is elmegy, a szöveget Parti Nagynak köszönhetjük.)
Hozzászólások (3)
Most egy kicsit "Kávé szar, minden szar", de majd kifetrengem. Csak jó kicsit kiírni magamból.
Hangulatfestő zene II, csak hogy legyen min mosolyogni is:
https://m.youtube.com/watch?v=xrIYT-MrVaI
Az elmúlt 4 évben sok, sok hasonló hangulatom volt, feküdtem a földön, és iszonyatosan sajnáltam magamat. Ezek az állapotok több napig eltartottak, majd felálltam a földről, belenéztem a tükörbe, jól megszidtam magamat, hogy nekem nem kell, majd megráztam magamat, és mente, küzdöttem, csináltam tovább az életemet.
Kitartást mind e kettőtöknek, most már talán kevesebb van ebből a vacakból, mint amit már átéltünk.
Ez is el fog múlni :)
Szép napot Nektek Cicamacival :)