Élet és halál

sorry. figyelmetlen voltam

nem is neked írtam a nyitottságost :)

jókor jó helyen lenni
akkor a szia is ütős :)
(amúgy én, ha kés a torkomon, azt írtam volna, mitn az első hsz. szerzője :)

nem is azt mondtam, hogy a nyitottság hiányzik.

hanem a játékosság.

két kezemen meg tudnám számolni, hogy az évek során hány kezdő ismerkedős levelet irtam.

a valós ismerkedős leveleim kb. ennyit tartalmaztak a szián és az aláiráson kivül: "érdekelsz. mesélj magadról"

:)

neked volt kedved és időd
kb. ennyi :)

nem gondolom, hogy a nyitottság hiányzik :)

engem egy időben itt igencsak érdekelt, hogy miért sikeres az egyik oldaltárs, miért nem a másik
és érdeklődtem pl. "sikereseknél"
és tudod, pl. miben egyezett mind?
hogy fel nem merült bennük, hogy ne legyen sikerük ott, ahol szeretnék

jön egy mondat, amit könnyű félreérteni (kérlek, ne tedd, és nagyarcúságnak se vedd - tudom, könnyű annak látni, de nem az): nekem sose volt pasigondom, nem ismerem azt, milyen, amikor az ember akar-keres partnert (nem, itt nem alkalmi szexre gondolok, hanem mindenféle kapcsolatra, a náladvagynálamtól a holtunkiglanig, amire éppen igény van), de nem talál és nem talál és nem talál
(mondhatnám, ezt "dobta a gép" - eddig, nyilván, sosem tudható, meddig tart az adott állapot...de nem tervezek az előttem álló 50 évre partnerkeresést)
szóval, lehet, ha tudnám, milyen a másmilyen állapot, akkor azonnal és gyönyörű leveleket rittyentenék, hogy felfigyeljen valaki rám, mielőtt még maghasadok vagymi
de nem kellett (és remélem, nem is fog kelleni)
és ha valaki kíváncsi lenne a véleményemre (nyilván, senki sem az :), akkor nem figyelemfelkeltő levelek írásába fektessen energiát, hanem maga mindenféle téren való csiszolására (és pláne: megismerésére)
és ha majd ragyog, akkor fel fog rá figyelni a fizikus levél nélkül is

és még valami: szuper lehetőség az internet, nagyon megkönnyíti a partnerkeresést, pláne, ha specifikusak az igények
de ha valaki odakint nem tud kapcsolatot létesíteni, vagy létesíteni még talán, de megtartani nem, annak a problémáját ez az ismerkedési mód valószínűleg nem fogja megoldani

tehát?
ez miért nekem válasz?

én voltam az egyetlen nő, aki felvállalta, hogy összehoz egy nyilvános ismerkedő levelet, amiben nem kamu infók szerepelnek? én, aki nem keresni van itt?

hát hölgyek, csalódtam bennetek.

itt még a játékosság se működik.

Igen, egyetértek azzal, amit írtál.

Sajnos a blog -nem nagy meglepetésre- hamvába halt, pedig "érzékenyítő" blognak indult, hogy egyszer próbálják ki a cicák is, milyen egy olyan levelet összehozni, amire már ők válaszolnának. :) Nem baj, legközelebb ügyesebb leszek, és csak célt érek egyszer, hogy egy kicsit nyitottabbak legyenek az emberek. :D

Szóval a macska a dobozban így gondolkodik: Miau, lehet, hogy az életem múlik rajta, de ha így kell lennie, hát legyen. Azt ne gondolja a kedves Schrödinger úr, hogy én jelet adok magamról, hogy egyáltalán életben vagyok még.
Talán még a hasadás előtt kinyitják a dobozt és megmenekülsz, de addig hány alkalmad lenne kedves ciccmic, hogy esélyt adj magadnak a szabadulásra, ahányszor csak a doboz közelében jár a kutató és nyávogás közepette meghallja a kaparásod, hogy te igen is élsz és élni akarsz? Ha előbb jön a hasadás aztán a nyílik csak a fedél, akkor már késő lesz.

Az online társkeresést még valamikor 2003-ban cseteléssel kezdtem, - mondanom sem kell, hogy ezen az akkor látogatott oldalon valamikor hemzsegtek a felhasználók, mostanra alig lézeng valaki. Aztán létrejöttek a különböző direkt erre szakosodott oldalak és alkalmazások. Ahogy csiszolódott az internetes társkeresés technikája, úgy lett egyre kevesebb tagja az oldalaknak. A férfiak egyre inkább arra mentek, hogy "döntsenek", a nők pedig ezt egyre jobban felismerték. így a nők azt mondták, ők ugyan nem fognak felmenni egy oldalra, hogy farkakat mutogassanak nekik, meg "teccő bébi jössz egy numerára? " üzenetekkel bombázzák őket. Vannak akik még úgy gondolják érdemes nézelődni, de férfi szemmel nézve a társkereső oldalak, legalábbis felénk Baranyában eléggé kietlenek, kihaltak.
A másik része, hogy elvárják a normális levelet a postaládájuk tele van olvasatlan levelekkel, illetve a válasz adási arányuk 3-10% között mozog. Igen, meglepő, hogy ilyen csábító,vagy inkább kiábrándító információ után valaki veszi a fáradtságot, rászán fél, háromnegyed órát az életéből és ír egy olyan levelet, amivel azt reméli majd kitűnik a sok "szeretsz szopni? " féle közül. Talán nem meglepő, hogy ezekre a levelekre csak ritkán jön válasz. (legalábbis nekem ez a tapasztalatom).
A harmadik dolog ami online más mint személyesen, hogy itt azt osztasz meg magadról amit akarsz. Könnyebben lehet másítani, eltitkolni, vagy letagadni dolgokat. A papír sok mindent elbír.

dehogy kell úgy látni, ahogy én :D

és de, írjon, akinek meg ez jön be
akinek úgy a jó
csak kalkulálni kell vele

a naponta 6* megnézi, az übergáz
akkor már inkább írjon :)

nem, a lepényhal először, a reményhal meg utoljára... :D

A lepényhal mindig a lapjára esik.

Ja, nem! Az a tehénszar...

Szerintem csak illuzio a "nem kapcsolatfelvevesnek" josaga. Megpedig azert mert kulonos veletlennek tunik, mig Pl. kereso oldalon megszokott eredmenynek. De csak a veletlenen mulik mindket helyen.

Persze, nagy részt egyet értek, ezért is mondom, hogy csak játék, a való életben nem javasolnám a hölgyeknek, hogy írjanak a fizikusra - még akkor sem, ha nem látom ilyen sötéten a levelet író nők sorsát. Egyszerűen csak ebben én is régi vágású vagyok - a férfi dolga a "kezdeményezés".
(Miért az idézőjel? Mert ugye ott a női ravasz eszköztár: Naponta 6* megnézni az adatlapot, hátha így feltűnő lesz az ember, osztán ha netán rákérdeznek, valami ártatlan magyarázattal elütni: Épp csak a te lapod volt nyitva, amikor elkezdett az F5-ön szteppelni a macskám. Rohadt dög, dobozba kéne zárni az ilyet... De a levelet nem árt, ha a pasi írja.)

:DD

sarkos leszek, biztos lehetne ezt szépen, direkt nem akarom
és tök sok mindent komolyan gondolok belőle

margóra: a nem kapcsolatfelvevésnek induló kapcsolatfelvevésekből tudnak kialakulni a legjobb dolgok :)

szóval...nálam az a levél megíratlan marad :)
ha nekem kell írni annak a fizikusnak, akkor onnantól érdektelenebbé és értéktelenebbé vált a leghasadóbb hasadóanyagnál is

körülnézve (akár itt, akár "odakint" a sok holvannakazigaziférfiak nyafogás-nyavalygás mögött az (is) van, hogy a nő ír a férfinak (és ez már Tatjanának se jött be)
a kapcsolatok zöme itt baszódik el kb. (az elbaszott kapcsolatoké)

a férfi tanuljon meg szűrni, és ha már szűrt, akkor "megszerezni", akit kiválasztott, pl. kommunikációkezdéssel
(könnyítés: ha a nőnek kell a férfi, tökmindegy, milyen a levele, ha nem kell, tökmindegy, milyen a levele)
a nő meg tanuljon türelmet, és a maga "tökéletesítésén" fáradozzon férfivadászat helyett (külső-belső, adatlapírás stb., de leginkább önismeret)
ez szubmisszívre, dominánsra egyaránt igaz

persze, ha csak gyorsan kell valaki, miért, ne?
aki eldobható, egyszerhasználatos pasit szeretne, hajrá
csak aztán ne nyafogjon, se azon, ha eldobják (felkínálkoztál, cica, ennyit is érsz kb.), se azon, hogy holvannakazigaziférfiak
heréljük, bazdmeg, heréljük őket, pl. levélmegkeresésekkel

Na igen. Ez egy igazán szépen megfogalmazott levél, ráadásul a terjedelmét tekintve, ha magamból indulok ki, hogy általában hányszor olvasom át és javítok bele, mert valami még lehetne (szerintem) jobb, valami mégsem kell, esetleg hiányzik, úgy ezt 35-40 perc lehetett megírni. Ez persze csak tipp, lehet , hogy Varnyú nálam is gyorsabban gépel és összeszedettebben fogalmaz, legyen 25 perc. Elküldi aztán nem jön válasz. Legalábbis amerre én eddig jártam többnyire így szokott lenni. Adatlapon követelik, hogy írj egy normális levelet, de annyira már nem futja, hogy legalább annyit visszaírjanak, "Szia, köszi, de mást keresek." .Tudom ez valahol őket minősíti, de mégis rosszul esik az embernek. Mint ha vinnék egy csokor virágot és a fejemhez csapkodnák. Esetleg ugyanez egy üveg pezsgővel. 😁

pedig nem szokott ismerkedős leveleket írni.

és azt tedd hozzá, hogy nem szoktam ismerkedős leveleket írni. ;)

miaú hogy kipattintotta ezt
csak meg kellett rázni a dobozt :)

Köszönöm! :)
Ez például már olyan levél, amire én tuti válaszolnék. Ha ilyen szép leveleket kapna egy fizikus, én is megtanulnék fizikusul.

"Van úgy, hogy a másodrendű differenciálegyenletben kettős rezonancia van, ezért a partikuláris felírásban már X négyzet szerepel"

ezt kizárólag Azúr kedvéért most írtam 😊

Szia kedves Fizikus!

Olvastam a lapodon, hogy egy különleges embert keresel. Hogy az vagyok-e, az már legyen a Te döntésed.
Amit rólam első levélben érdemes tudni, az az, hogy
- szeretem az állatokat, a természetet, különösen a macskákat. A macska számomra egy csodálatos, önálló és intuitív lény, akit - ezt nem véletlenül írom - nem lehet semmilyen igába hajtani. Vagy elfogadja, jobban mondva kiválasztja az embert a gazdájának, vagy nem. Ha igen, akkor az az ember érezheti magát megtisztelve, mert a macska igényes és szereti a különlegességeket. Hisz maga is egy különleges csodája a természetnek. Bársonyos és puha, olvadó tekintet ötvözve a rugós késekkel abban a finom kis mancsban, és megkoronázva a gyilkolás - számunka céltalannak tűnő - élvezetével.
Akif Pirinçci nagyszerű könyvet írt a nyolcvanas években róluk Felidae címmel, bár nekem a magyar fordítása ezerszer többet mond: Bársonytalpon oson a halál.
- szeretem a horror filmeket, bár a legtöbb számomra a vígjáték kategóriába tartozik. Nagyon ritka az olyan horror, amit minőséginek tartok és az a véleményem, hogy a film készítők nem csak pazarolták a pénzt. Egyik nagy kedvencem a Bárányok hallgatnak és két folytatása, hisz Anthony Hopkins csodálatosan alakította benne a pszichopata pszichiátert, bár én a figurát sosem találtam félelmetesnek, mert a szemében mindig volt egy kis huncut mosoly, amit úgy értékelek, hogy a színész is jót szórakozott azon az ócska kis történeten.
- mostanában kedvelem a pimple popping videókat, de Dr. Sandra Lee már régen leesett nálam a piedesztálról pattanás nyomkodás terén. Béna és nem jól csinálja. Nem véletlen, hisz nem kozmetikus, hanem bőrgyógyász, sebész és plasztikai sebész. Viszont a műtétes videóit nagyon kedvelem, mert ott tényleg profi munkát végez és öröm nézni.
- minden téren szeretem és értékelem a profizmust, de a dilettantizmust nem.
- nem taszít a vér látványa, bárkit meg tudnék szúrni tűvel, mondhatni csont nélkül, de nem teszem. Mert azt vallom, hogy a tű nem játék, hanem a gyógyítás része.

Az eddig megemlített témák jól tükrözik az értő szemeknek, hogy nagyon sok agresszió lapul bennem, de mindig megtaláltam a módját, hogy ezt társadalmilag is elfogadható módon kiéljem.

Hogy miért írtam Neked? Mert különleges embernek tartom magamat.

Varnyu

a mögöttes gondolat persze jó.
csak nem értette meg a feladatot.

A mögöttes gondolat egyébként nekem nagyon tetszett, csak nem túl hatékony stratégia a tapasztalatok szerint.

A lepényhal először...

jó ötlet, de csodálkoznék, ha érkezne értékelhető válasz.
a_Varnyu, ne haragudj, de ez nem olyan volt.

Kötögessük tovább a gondolatokat (hogy is kell? Egy sima, egy fordított?), de itt már mindenkinél a csendes elmélkedést a cél...

Varnyú gondolata tetszetős, és abszolút létjogosult. A köszönés egy emberi gesztus, amit értékelni lehet, mert hát mégis, milyen ember, aki nem fogadja a köszönést. És most tegye mindenki a szívére a kezét. Engedtetek már el szótlanul egy köszönést?

Közben várok még más megközelítéseket. :)

akkor épp elértem a célomat. egy olyan embernek, aki nem tudja értékelni a köszönést, ne is emelkedjek ki a tömegből :)

Kedves Varnyú!
Minden tiszteletem ellenére úgy érzem, örökre a doboz fogja maradsz. Nehéz lenne számszerűsítenem, hogy itt és vanília párkeresőkön hányszor találkoztam egytestvérével "a sima "helló"-val nem tudok mit kezdeni" típusú panasznak.
Ha naponta sok levelet kap a fizikusunk, egy Szia! nem fog kiemelni a tömegből. :(

két ismeretlen ember között a kommunikáció kezdete a köszönés. az én első levelem ennyi lenne:

Szia!

ha ez nem jönne be a fizikusnak, akkor nekem sem jönne be ő.