A szonett születése

BDSM Blogok » Blog - Azurit » A szonett születése
2020. 03. 25. 09:19 | Megjelent: 949x
Igazán valami másról szeretnék írni, amit nem lehet hozzákapcsolni a fennálló a helyzethez. De mivel a helyzet fennáll, és mi mindannyian abban benne, csak ilyen dolgok jutnak eszembe. Kicsit úgy vagyok épp, mint Tandori A szonettel, csak hogy legyen benne napikult is:

a
b
b
a

a
b
(Ennél a sornál megakadt,)
b
a

c
d
d

c
d
c
(aztán mégis folytatta és befejezte.)

- Tandori Dezső, A szonett -

....

Múlthét szombaton az első és a második számú közellenséggé avanzsáltam. Öncélúan kitettem a lábam a lakásból, így lettem első számú.
Igaz, a közlekedési eszközökön nagyobb biztonságban éreztem magam, mert kevesebb volt az egy négyzetre eső emberek száma, mint otthon (ez úton elismerésem minden nálamnál sokkal kedvesebb és rendesebb honfitársnak, tényleg lenyűgöző ez a összefogás, még ha gyanítom a pánik szülte is), de akkor is, fujj én, hogy levetve a bezártságot, nekimentem a világnak.

Bejártam egy túraútvonalat, ahová ezen a héten mentünk volna a barátokkal, ha nálamnál nem lennének egészségügyileg felelősségtudatosabbak. -Mentségemre, én meg home officeban nyomtam már hónapokkal a vírus előtt is, én ennyivel járulok hozzá...). De hát a többiek visszamondták, megyünk majd, ha lehet, talán jövőre.

A túra gyönyörű volt, úgy mentem, ahogy én szeretek, neki egyedül, az út arra volt néha, amerre a lábam vitt, bár nagyrészt jelzést is követtem. (Egyszer majd másokat is élve kell kihoznom az erdőből...) Másztam sziklákra, ugráltam patakban, találkoztam random nyesttel (amin mindketten meglepődtünk), szóval minden szép és jó volt.

Csak közben lemerült a telefonom. Így lettem a második számú közellenség. Erre persze csak az után jöttem rá, hogy fel tudtam dugni a telefonomat.

De komolyan, hogy bírták ki a nők, amikor a matrózokat még hónapokig kellett a viharos tengerre engedni, ráadásul telefon nélkül? Amikor a férjek jópár hónapra mentek el csatázni olyan országokba, aminek a nevét sem hallották előtte, és nem lehetett őket felhívni, hogy jó, de siess haza, és hozz hazafelé tejet?

Lehet meglepő dolog, de egy férfinak is vannak olyan apró céljai, ami miatt még szeretne a létben maradni. Például mert még meg akarja szerelni a fűnyírót. Vagy ki akarja takarítani a garázst. Van egy sorozat, amit még nem fejezett be. Vagy csak most nem számolja az ncore a visszatöltést, így le kell szendi pár terrányi pornót. Szóval a férfiembernek is lehetnek céljai a világban, így akkor is fog magára vigyázni, ha ezt nem ígéri meg. És hazajön élve. Persze cuki dolog az aggódás, de aggódni a gyerekért kell. Egy férfira elég rábízni magatokat.

https://www.youtube.com/watch?v=wsTwevb85rw

Hozzászólások (4)


#358195 | 2020. 03. 25. 09:37
*Kivéve természetesen, ha netán a férfiember beteg lesz. Ekkor ugyanis átlényegül gyerekké, akiért aggódni kell, és féltve kell óvni. Ezért ez nem kivétel a főszabály alól. *
#358194 | 2020. 03. 25. 09:24
Na, akkor ez nem jutott eszembe, így csak az áramra fel. :D
#358193 | 2020. 03. 25. 09:23
*Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a II. számú közellenségeskedésem hamvába halt, mielőtt igazán kibontakozhatott volna.*
#358192 | 2020. 03. 25. 09:23
Érdeklődnék. Hová dugtad fel a telefont? :D