2019. 03. 10. 07:18 | Megjelent: 1433x
Vannak beszélgetések, amik szélesítik a meglévő látószöget, és vannak, amelyek az egész gondolkodást új mederbe terelik. A tegnapi az utóbbiba tartozott.
Felhívta egy fontos dologra a figyelmem. A lakásvásárláskor kaptam egy erős érzelmi gellert. Sok volt, amit nem tudtam kontrollálni. Elbizonytalanított, nem is láttam, mennyire.
Próbáltam mindent kézben tartani, minden eshetőségre készülni - és pont ez a minden eshetőségre való felkészülés kapcsán vesztettem el konok egy-ügyűségem.
A félelmek legalább felét pedig én hoztam magammal. A lakásvásárlás kapcsán kaptak egy nagyon jó talajt, amibe gyökeret verhettek a félelmek, és mi tagadás, a kapcsolatunk egyes problémái is gondozták rendesen.
És a félelemből eredő bizonytalanság ráült a kapcsolatra. A magam bizonytalanságára kerestem a másik szemében a tükörképet. Nem tudta visszatürközni, amit látni szerettem volna, és nálam már a probléma ezen a szinten öltött testet. Ez növelte a bizonytalanságom, és még inkább kellett volna a visszatükrözés, hogy igen, én tényleg az az erős férfi vagyok, aki mindent elbír. De e helyett talán csak kergette körbe egymást a két bizonytalanság.
Egy bizonytalan domra pedig sokkal nehezebb támaszkodni, és teljesen rábízni magad...
Vonzó nézőpontja ez a problémáknak. Újrarendeződik a kirakós. Most hagynom kell lecsepegni ezeket az infókat, majd a kialakult képet újra kritika alá vetni. De azt hiszem, két irányból kell megoldani a problémát.
Köszönöm É.
https://www.youtube.com/watch?v=wGr5Zq2yteA
Hozzászólások (0)