Az elmúlt kevesebb, mint három hónap alatt őszintén szólva több faszt láttam a galériában, mint mondjuk kamaszkoromtól kezdve, mikortól rájöttem, hogy lehet ingyenpornót tölteni.
Most elérkezettnek láttam az időt, hogy én is megosszam veletek a legnemesebb szervem, aminek gondozásával sokat törődtem mindig is, aminek teljességét kínálom fel páromnak, és amitől igazán férfinak érzem magam...
Na de azt ha valaki pinairigy, arra szokták mondani hogy ha a csajának vagy csajainak a nuniát valaki nem akarja másokkal is megosztani, főleg a nagyon féltékeny férfiakat szokták ezzel a jelzővel illetni ;)
Egyébként régebben olvastam egy vicces pszichológusn válaszát Freudnak erre a tételére. Szerinte a férfiaknak van vaginairígysége. Egész sok mókás példát hozott, úgy emlékszem, nekem csak egy mardat meg: tessék megszámolni a zsebeket egy férfiruházaton és egy női ruházaton. :D
De ha már itt maradtam, se füle- se farka nélkül, akkor Nektek és főleg Csillagnak, egy vers, mentségül.
"
Az vagy nekem, mi tejnek a tehén.
Kegyetlen borj, ki lelkem hörpöli,
Kin szebb a folt, mint máson az erény,
S ki épp hiányod által vagy teli.
Hisz az legyez, hogy nincsen legyeződ,
Nemléte hajt rád létező legyet,
Így lepi légy a meztelen mezőt,
Körötted én is így legyeskedek.
Csapom neked a szelet, hisz te, lám,
Saját magadnak csapni nem birod,
De szép fületlen, nem fülelsz reám,
Versem neked kimondva is titok.
De légy bár csonka, foltos és süket,
Szívem mégis lakatlan nélküled.
"
- Varró Dániel, Változatok egy gyermekdalra. William Shakespeare-es verzió. -
Ha minden pasinak így villognának a legnemesebb szervük neuronjai csodás világban élhetnénk:)
Lenne egyetértés, bodottág, meg minden kapcsolatba egy eccavú.... Utópisztikus....
Meg egyébként is. Ha azt szeretném, hogy beleférjen egy képbe, akkor lanyha állapotában kéne a képet posztolnom. Erre a férfiak felhördülnének, a lányok meg sírnának, hogy máris CSillaG van a farkamra tetoválva. És akkor kéne posztolnom egy képet merev állapotban is, hogy mindenki el tudja olvasni Curior new 14-es betűmérettel felvarrva:
"CSalfa, vak remény! kit teremt magának a boldogtalan, s mint
védangyalának, bókol úntalan. síma száddal mit kecsegtetsz? mért nevetsz felém? kétes kedvet mért csepegtetsz még most is belém? csak maradj magadnak! biztatóm valál; hittem szép szavadnak: mégis megcsalál. kertem nárcisokkal végig űltetéd; csörgő patakokkal fáim éltetéd; rám ezer virággal szórtad a tavaszt s égi boldogsággal fűszerezted azt. gondolatim minden reggel, mint a fürge méh, repkedtek a friss meleggel rózsáim felé. egy híjját esmértem örömimnek még: lilla szívét kértem;
s megadá az éG.
Hát, ez elég gáz! Csak ezzel tudsz villogni, ami a nacidban van, azzal nem? :P :D
SmPixie.com - BDSM szexpartnerkereső, társkereső és közösségi portál
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elmúltam 18 éves és a rám vonatkozó törvények szerint jogom van szexuális tartalmú oldalak megtekintéséhez.
Elfogadom, hogy az oldal tartalma erősen szexuális jellegű. Az oldalra való belépéssel kijelentem, hogy a szado-mazoval, a fétissel vagy egyéb szexualitással kapcsolatos képek, írások és egyéb dolgok nem ütköznek elveimbe, nem zaklatnak fel.
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elolvastam a Felhasználási szabályokat és feltételeket. ÁSZF
Amennyiben közvetlenül valamelyik belső oldalt nyitom meg, tudomásul veszem, hogy közvetve elfogadtam a fenti szabályokat.
Hozzászólások (21)
Na ezt se ismertem :)
<3
"
Az vagy nekem, mi tejnek a tehén.
Kegyetlen borj, ki lelkem hörpöli,
Kin szebb a folt, mint máson az erény,
S ki épp hiányod által vagy teli.
Hisz az legyez, hogy nincsen legyeződ,
Nemléte hajt rád létező legyet,
Így lepi légy a meztelen mezőt,
Körötted én is így legyeskedek.
Csapom neked a szelet, hisz te, lám,
Saját magadnak csapni nem birod,
De szép fületlen, nem fülelsz reám,
Versem neked kimondva is titok.
De légy bár csonka, foltos és süket,
Szívem mégis lakatlan nélküled.
"
- Varró Dániel, Változatok egy gyermekdalra. William Shakespeare-es verzió. -
Lenne egyetértés, bodottág, meg minden kapcsolatba egy eccavú.... Utópisztikus....
"CSalfa, vak remény! kit teremt magának a boldogtalan, s mint
védangyalának, bókol úntalan. síma száddal mit kecsegtetsz? mért nevetsz felém? kétes kedvet mért csepegtetsz még most is belém? csak maradj magadnak! biztatóm valál; hittem szép szavadnak: mégis megcsalál. kertem nárcisokkal végig űltetéd; csörgő patakokkal fáim éltetéd; rám ezer virággal szórtad a tavaszt s égi boldogsággal fűszerezted azt. gondolatim minden reggel, mint a fürge méh, repkedtek a friss meleggel rózsáim felé. egy híjját esmértem örömimnek még: lilla szívét kértem;
s megadá az éG.