2017. 10. 13. 22:26 | Megjelent: 1237x
"Sólymot nevelgettél cifra tollú kedvest
Zúgó szélviharrá változik a szárnya
Elbújt tenyeredben válladról etetted
Ronggyá szakadt izmod körmének utána
Egyetlen aranytoll hullott az öledbe
Lángokba borítja bárhol van a házad
El mégse parázslik mindig tüzesedve
Most hát te bocsásd el vissza sose várjad"
Imre Flóra.
Hozzászólások (0)