Ajándékot adni

Nagyjából 50 évet húztam le hazánk legnagyobb falujában, kölyökként gyalog és tömeggel jártam be minden zugát, főképp a lapos oldalon, de azért a hegyekben se tévedek el
Aztán úgy alakult, hogy most egy kis faluban lakom, és az én kicsi kincsem is vidéki lány lett
Minden nagyképűség vagy túlzás nélkül, nekem már nem élmény visszamenni, nem unom, vagy ilyesmi, egyszerűen nekem természetes a parlament, a hidak, a vár, a Duna, megszoktam, hogy vannak
Szombaton aztàn úgy alakult, hogy kirándultunk, hajóra szálltunk, és innentől lett igazi élmény, amikor láttam, hogy alakul át kicsi kincsem, hogy lesz a felnőtt, érett nőből egy csillogó szemű kislány,aki dacolva a viharos széllel, telefonnal a kezében szelfizik a hajó orrában, folyamatosan fényképezi a partot, az épületeket, és mosolyog, ami mostanában ritka, volt elég szar körülöttünk...
Egyszerűen jó volt neki adni ezt a délutánt.
Szeretem ezt az érzést, vigyázni rá, és adni neki