2012. 05. 24. 21:28 | Megjelent: 1368x
Elfecsérelt örökség!
Hová lett belőlünk a tisztelet,
a bizalom,és testvéri szeretet.
Erről is híres volt a Magyar régmúlt,
talán ez is,őseinkkel sírba hullt!
Magyar lett,Magyar ellensége,
Nemzetünkre,immár,szégyen néz le.
Magasan égett,a Magyar fénylő fáklya,
messzire látszott,mint holtakat égető máglya.
Hősök szeretete,vére,olajként táplálta lángját,
hagytuk megfakulni,besároztuk az örökölt fáklyát.
Hátat fordítottunk,romantikának,szenvedélynek,
utat adtunk szenvedésnek,butítanak szenvedélyek.
Megfakult a szerelem,szeretet,barátság,
helyébe lépett,kihasználás,gyűlölet,galádság.
Eltűnt korunkból a tiszta,őszinte,kedves szándék,
tiszta szívű embernek,ez maga a mészárszék.
A tömeg szavára megvetik a másságot,
nem keresik,a mássággal élő barátságot.
Még alszanak,talán,becsületes emberek,
de ébredés után,pusztító atomfegyverek.
Ahol csak megfordulna,e széles világban,
kárt okoznak,lélekben és nyíló virágban.
Homályos immár az igéző,tüzes női tekintet,
összetört szívük,reménytelen boldogságba tekinget.
Pedig vér volt,tintája szerelmes versnek,
hősök hódoltak,takaros menyecskéknek.
Tisztelettel,szépen szóltak egymáshoz,
megbecsülték,szerették, a barátot.
Ránk hazudtolt,a civilizáció jelen kora,
fejlett népből lettünk,mihaszna,buta,ostoba.
Hozzászólások (0)