2023. 04. 08. 01:26 | Megjelent: 441x
Most fejeztem be a sütést. Nem, nem kellett volna eddig tartania, én húztam el az időt. Nameg, a nyúl füle.
Linzert sütöttem, akartam nyusziformát. De mindig letört a füle. Hát, nem lesz linzernyúl. Lesz szív, korong, minden.
Ha valaki 5 éve azt mondja, fogok én valaha linzert sütni... hát persze, kisnyuszi (azaz soha). De Ombre nagyon szereti. Én meg nagyon szeretem Ombrét. Sima ügy a linzersütés, abszolút belefér, naná. Húsvéti süti.
Húsvétkor regisztráltam ide. Meg kellett néznem, mikor, nem emlékeztem. 6 éve. Baromi jót szexeltem a Tisza partján, a fűzfák alatt (nem egészen ilyen idő volt). És akkor telt be: nem akarom, hogy néhanapján, kiszámíthatatlanul jusson nekem nekemvalós szexből. Biztosra akartam menni. Idejöttem. Elképesztő naivitás. :)
Nőként, pláne, olyan nőként, aki nem élete párját keresi, hanem, mondjuk heti-kétheti jó szexet-játékot, nem volt nehéz ismerkedni.
Semmit nem bántam meg, szép meg vicces meg döbbenetes meg érdekes élmények maradtak a kezdeti időkből.
Azután jött egy férfi, akkor, amikor pont nem akartam én ismerkedni. És pláne nem akartam olyan szoros kapcsolatot, mint ő.
Az egyik első vízparti randinkon kajakoztunk. Valójában, előtte én akartam kajakozni (finoman szólva, nem voltam az a strandon órákig kifekvős típus), így, mikor legközelebb strandra mentünk, kajakoztunk. Pontosabban, kaptam egy kajakot. Az idő - nekem nem tűnt fel - nem volt a legrózsásabb, hullámok meg nem annyira meleg. Ombréban úgy maradt meg, hogy viharos vízre szálltunk, és elképesztően bátor voltam.:D Egy napon nem említhető azzal bátorságilag, mikor egy BDSM oldalon megismert férfi lakására megy fel először egy nő. Nem, nem akarom túltolni, de azért nem veszélytelen műfaj.
Nagyon sok mindent vállaltunk, tettünk meg egymásért. Azaz magunkért. És teszünk folyamatosan. Nem kényszerből, nem félelemből, hanem, mert jó.
És változtunk is. Rengeteget. Ombre pontos lett, én sokat lágyultam. Érzelmesebb lettem. Illetve inkább: érzelmeket látványosabban kifejezőbb. Ombre igazodott a ritmusomhoz (nem semmi), az én északi, skandináv vonzódásom nem kicsit módosult: latinossá pezsdült. Megismertük egymás világát, tanultunk egymástól. Megszerettük egymás hobbijait, és lettek közös, teljesen újak, van kedvenc nyaralóhelyünk, elkezdtünk egy új nyelvet tanulni. És két-három év alatt kitanultunk közösen egy szakmát. Vizsgáztunk meg minden. Írásbeli, szóbeli.Na, ezt se gondoltam volna, mikor ide regisztráltam.
Sok mindenben különbözünk. Vannak viták, jóhogy. De valahogy nem számít, mert a legalapabb alapokban meg, szerintem, baromira egyezünk. A jó-rossz fogalma, a mi fér bele, a munkamorál, szülőkhöz, gyerekekhez a viszony. Ott van az a közös értékrend, éthosz-alap. Ami meg ráépül, és különbözik, elfogadható.
És persze, kibaszott jókat szexelünk. Nem tudom, ez meddig marad, ez a zsigeri egymást kívánás. Újra meg újra megdöbbent. Valahol az ősnő és ősférfi vagyunk egymásnak, egymás archetípusai. Azt gondolom, ez mindennek az alapja.
https://www.youtube.com/watch?v=4j725wScY0E
Hozzászólások (0)