Megszerettem Prágát!

(Reakció erre: Dêkujeme, Praha!)

Nem, nem szerettem meg, már szerettem...:)

De annyira megörültem a megidézett blognak (és ott nem tehettem szóvá, ím, így kényszeríttetik rá az ember reakcióblog írására)!

Annyit olvasni a "másik" oldalról: nem ír vissza, hogy ír vissza, nem keres, keres, minek keres, nem hagy békén, nem jön el, mit akar, mit nem akar, mit küld, mit nem küld, mit kér, mit nem ad, köszön, nem köszön, hogy köszön blablabla... biztos, ez is van. És nem véletlenül van.

De megörültem a prágás blognak, nagyon, mert nekem kb. ez a Pixie!

Kitáruló világ, új élmények, kalandok, váratlan meglepetések, izgalmak, legyőzött félelmek, bátorság, tipródás, leszamilesz döntések, eztsosemgondoltamvolnamagamról rádöbbenések, milyenklasszérdekesember! rácsodálkozások, kitudjamirejódejó ismeretségek, és ezek nyomán az érzés: élek, nem csak vegetálok, hanem élek, és szép, érdekes, izgalmas a világ!

Köszönöm, summer a blogjaid! :)