Ha lett volna itt egy korábbi nickem, az majdnem olyan lenne, mintha lett volna egy második nickem.
Egy árnyéknickem, aki olyasmikről írt volna, amikről én nem.
Amikről ez a nickem nem kíván beszélni.
Amikről ez a nickem nem tud beszélni.
És ő írt volna szexuális fantáziákról is. Mert csak.
Pl. írt volna régebben, amikor még partnert kerestem.
És ha ma olvasnám, mit írt volna az a nickem, nagyon csodálkoznék.
Mert bár persze, az én fantáziáim, de fantáziák egy bdsm-társtalan korból.
Mikor egyedül képzeltem el, milyen lenne, mikor nem vagyok egyedül. BDSM-egyedül.
Páros vágyak pártalanul elképzelve.
Az enyémek, melyek hajdan élőnek tűntek, de ma már aranyosan élettelenek.
És nagyon távol vannak. Egy messzi álomvilág, álomszint emlékei. Vagy az a valóság, és most álmodom?
"Vársz egy vonatra. Egy vonatra, ami elvisz messzire. Reméled, hogy oda, ahova akarod. Nem tudhatod biztosan. De nem is fontos. Mert ott is együtt lesztek..."
https://www.youtube.com/watch?v=RxabLA7UQ9k
"Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én."
Szabó Lőrinc
SmPixie.com - BDSM szexpartnerkereső, társkereső és közösségi portál
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elmúltam 18 éves és a rám vonatkozó törvények szerint jogom van szexuális tartalmú oldalak megtekintéséhez.
Elfogadom, hogy az oldal tartalma erősen szexuális jellegű. Az oldalra való belépéssel kijelentem, hogy a szado-mazoval, a fétissel vagy egyéb szexualitással kapcsolatos képek, írások és egyéb dolgok nem ütköznek elveimbe, nem zaklatnak fel.
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elolvastam a Felhasználási szabályokat és feltételeket. ÁSZF
Amennyiben közvetlenül valamelyik belső oldalt nyitom meg, tudomásul veszem, hogy közvetve elfogadtam a fenti szabályokat.
Hozzászólások (2)
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én."
Szabó Lőrinc