És ha unalmas?

Igen...nincs különösebb oka.

Van hogy nem fog meg semmi egymásban.
Ettől még lehet két ember szimpatikus egymásnak, és barát is.

csak család nem lesz belőle.

egy unalmas ember bedobhat bármit, akkor is unalmas
a nemunalmas, ha a semmit csinálja, akkor sem az
:)

"nem egymást keressük"
szerintem legtöbbször elég ennyi
pl. azért is, mert sokszor nincs is tettenérhető/megfogalmazható oka, hogy miért nem

Az kizárt :) én sosem szoktam unalmas lenni...legalábbis mindent bedobtam.

Nem..másról volt itt szó.
voltak arra utaló jelek, amikből tudom hogy más a helyzet.

nem működik a kémia. ilyen is van.
egyszerűen csak nem egymást kerestük.

Erre mondják hogy nem működik a kémia?
Ez csak egy randi volt ha jól értem, itt nem unalomról kellene beszélni...

és mi van, ha rosszul látod?
és te voltál unalmas?

Akkor én az elmúlt hónapban kb. pont így jártam... :(

Voltam valakinél randin..
és hiába volt szép a leányzó...
hiába volt rendes, és kedves..

Valami nem fogott meg benne..
mondhatjuk rá hogy unalmas volt.

Mondjuk így visszagondolva, engem nem is akart szerintem felvállalni, de a kommunikációban is éreztem hogy ez is csak játszmázik....átlátni ám mindenkin...még aki azthiszi hogy nem, azon is :D
Sok Nő azthiszi hogy nem látni át ezeken a játékokon..pedig egy Férfi is átlát és megérez mindent..sokszor sokkal jobban mint a nők.

a kegyelemdöfést én adtam meg a hosszú levelezés végén :
rosszul voltam egyik héten...meg is írtam neki hogy nem vagyok jól...akkor beszélgettünk..aztán azóta nem írtam, és Ő se kérdezte meg hogy jól lettem -e azóta...

Hát ez van..tovább kell keresgélni. :(

A halálán lévő kapcsolat lesz unalmas. Két ember vonatkozásában vannak szimpatikus, és nem szimpatikus tulajdonságok. Ha az utóbbi felszaporodik, vagy lesz egy kizáró negatív, akkor minden esetben érdektelenné, "unalmassá" válik azaz illető.

Azért van az, hogy addig szépnek látott csúnya lesz, vagy csendben ülős semmittevést egy szürke helyen, csodának élik meg.

Az unalom az egyetlen dolog ami megöl egy kapcsolatot, legalábbis szerintem

Az első hsz.-om inkább vicc kategória. Az utolsó hsz. pedig találós.

Nem tudom milyen az unalmas ember, még nem találkoztam unalmas emberrel.
A kérdés csak az lehet, mi ennek az oka? Vagy mindenkiben találok valamit ami aztán foglalkoztat, vagy egyszerű vagyok mint egy faék. :DDD

Nekem az unalmas a leggázabb, a többi dologban kitolható az ingerküszöböm valamelyest, de az, ha untat a másik az annyira horror.
Mindenki képes változni valamennyit, ha akar, de általában mindig a másikat okolják, magukban hibát nem találnak, így valószínűleg ha azt mondod valakinek, hogy unalmas, akkor mindennel is meg fogja magyarázni.
Jó az őszinteség, csak sokan nem tudják értelmezni, felfogni, ha pacekba kapják.
Szóval nem hazugság, ha azt mondja az ember a másiknak, hogy bocs, de úgy érzem nem egymást keressük, és talán ezt még elég sokan képesek értelmezni is.

idő és remény
ezt a kettőt ne raboljuk egymástól
(azaz az elsőt ne raboljuk, a másodikkal ne áltassunk)
drága kincsek ezek

😁😘

No, akkor ideje távoznom. :DD

Ja, tudom még ki, az okoskodók is mongyanak le!

De, szerintem sem érdemes ismerkedni homlokegyenest ellenkező típusú embert kereső partnerrel. Nálam például ki van írva a profilra, hogy vékony vagy normál testalkatú nőket keresek. Szintén egy találkozómon előfordult még régebben, hogy sok évvel korábbi profilképpel találkoztam, és ahhoz képest az élő megjelenés nagyon más milyen benyomást keltett bennem. Ez csak kínos helyzeteket szül, nekem is volt részem benne, úgyhogy igyekszem elkerülni.

Egyre gondolunk, azért mondtam "okvetlen szükséges". Ha kell vérig sértem, de azt mindenképp tudnia, értenie "kell" vége.

Különben itt szokott a haverokkal különbözni a véleményünk anno. Én nem akartam magam mögött elvarratlan szálakat. Minek szarakodsz vele? Lépj le alapon.

Az ismerkedéskor szerintem a legnagyobb hiba egymás idejét rabolni. Én már jártam úgy, hogy felajánlottam első találkozásnak egy kávé előtt egy negyedórás közös sétát egy parkban, ami után megkaptam, hogy bocs, de nem jövök be neki. De mindezt kulturáltan hozták a tudomásomra, és bár nyilván nem esett jól nekem, de legalább nem szédítettük egymást, és ami fontos, nem hagytuk ott válasz nélkül a másikat.
Ezért én továbbra is azt gondolom, hogy legyen szó kövérségről, farokméretről bármiről, ha nem jön be a másik, akkor azt jelezni kell, és mindezt úgy, hogy lehetőleg az emberségét minél kevésbé sértsük.

Hát ez a másik...mindenki kb tudja, mi a célközönsége. Minek ír olyanoknak akiknek az adatai már olvasáskor nem tetszenek?!
Vagy ha nem ír miért botránkozik meg fennhangon...akkor most minden nő, akinek a paraméterei nem felelnek meg az ilyen igényeskedő akárkiknek, vonuljon le a pixieről, hogy ne rontsa az ő vadászterepének a minőségét? És esetleg a 150 cm-nél alacsonyabbak, a barna hajúak meg a szeplősek is vonuljanak le? Meg még ki?

igen

ez is így van

de
ha előre tudható a súly, akkor ne ismerkedjen olyannal, akiről tudja, hogy nem lesz jó
műskülönben áltatás, nem?
jó, az is kellene ehhez, hogy a valóság legyen kiírva (és persze, nem abszolút naprakészségről beszélek)

Meg lehet valakinek mondani, hogy számomra a túlsúly sajnos nem vonzó.
Meg lehet mondani, hogy sajnos ez a beszélgetés ellaposodott.

De nem lehet neki azt mondani, hogy te olyan lapos vagy mint egy palacsinta és ráadásul 80+ dömdödöm...

Nem mindegy, hogy a valóság feltárása mellett meghagyod az ember méltóságát vagy sem.
Mondom én, aki rettenetesen cinikus tudok lenni, ha felnyomják a cukrom.

én is azt gondolom, az lehetne jó, ha elég lenne annyi, hogy bocs, nem egymást keressük, úgy vélem, nem vagyunk egymásnak valók
de a tapasztalat az, ez nem szokott elég lenni

az eltűnés semmiféleképpen nem jó, így van

Vagy ismerkedéskor. Ha valaki nem tetszik mert kövér, akkor főleg nem kell lekövérezni. Sőt semmiféle listát nem kell adni, mert semmi közöm hozzá.

Elég annyit tudnia, hogy nem és neki sincs ahhoz semmi köze, hogy miért nem.

Ez helyzetfüggő, ha tudom, hogy vége akkor nem kell lekövérezni. Ha együtt vagyunk, nyilván lehet, kell beszélni a kövérségről ha szükségét érzi valamelyik fél.

Szerintem lehessen azt mondani, hogy "bocs, de kövér vagy". És nyilván a megszólaló felelőssége, hogy ezt milyen kulturális nívón teszi.

Szerintem nem kell mindent megmondani nyíltan, hogy mi a probléma a másikkal. Elég annyit, amennyi okvetlen szükséges, hogy tudja belőle, vége.

A szó nélkül eltűnés gazemberség, nyitva hagyhatja a remény kapuját, az összes negatívval meg fölösleges a földbe döngölni a már úgy is a földön fekvőt.

tehát mindenről őszintén és nyíltan
lehessen megmondani, bocs, unalmas vagy
és lehessen azt is, hogy bocs, de túl kövér vagy nekem

valahogy a megítélése a két nyílt kommunikációnak nem egyforma
valahogy...

jogos

Nem gondolkodok párkapcsolatban, úgy általánosságban szólt a kérdésem.
Amúgy saját megfigyelésem nem olyan ritka, férfi> legyen kaja, pia, pina.

nem érzem a hatalmas különbséget eközött, meg aközött, hogy bocs, nekem túl kövér vagy

és kb. ezért nyitottam a blogot

igen, érdekel
de egy idő után... így inkább nem érdekel... "úgy" nem érdekel

ahogy
nekem az is fontos, hogy én kelljek neki
külsőleg is
ne szoruljon háttérbe más szempont, mert mondjuk elég érdekes (sőt, izgató) vagyok

ha meg hazudok a viselkedésemmel és folytatom, közben az agyamra megy és tele leszek iránta indulattal,

vagy

szó nélkül eltűnök a ködben,

az még nagyobb gyomros.

Ha csak dugni akarsz, akkor igen.
De ha párkapcsolatban gondolkodsz, akkor a dugáson kívül eltöltesz a másikkal mondjuk a kapcsolat elején napi négy órát, hetente mondjuk háromszor, az túl sok idő ahhoz, hogy beleragadj.

Volt már olyan. Simán megmondtam neki, hogy untat. Mondjuk engem általában untat a mindent az úrnőért, igen, úrnőm, stb szöveg. Attól, hogy valaki szub, még lehetne egyénisége, de sokan azt hiszik, hogy ez az elvárt viselkedés.

Hát nem tudom mi fontos, az bőven elég érdekes ha jól tud dugni, nem? :))

Ez nyilván lehetséges. De ennek ellenére úgy gondolom, hogy mindkét fél többet nyer azzal, ha egyrészt a kezdetektől fogva őszintén és nyíltan kommunikál, még ha ezzel a kapcsolat bármelyik ponton történő megszakadását is kockáztatják, másrészt mindezt kulturált és emberi hangnemben teszik

Jó, egyszerű és egyenes mondat.
Nem okoz problémát, ha szóvá kell tennem bizonyos dolgait az embereknek, de ezt nem tudnám mondani. Nem csak azért, mert nem tehet róla, és ha megszakad se tud változtatni rajta. Hanem ha még el is hiszi nekem, akkor nagyon mély gyomrost adok ezzel.

"Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de engem a veled való beszélgetés untat."

csak egyenesen.

nem tudok elképzelni olyan beszélgetést, amiben közlöm valakivel bármilyen szavakat használva, hogy nagyon unalmas.

ha egy pasi érdekes számomra, azt se bánom, hogyha úgy néz ki, mint Frankenstein fia 200 kilósan.

de ha unalmas, azon semmi nem segit.

Ilyen, kényes kérdésekről is kell lehessen beszélgetni. Csak nagyon nem mindegy, hogy milyen stílusban. A stílus maga az ember 😉

az elutasítás sérti az egóját
a valós ok sanszosan meg nem fordul a fejében

én úgy vélem

az elutasítás sérti az egóját
a valós ok sanszosan meg nem fordul a fejében

én úgy vélem

Ha nincs magyarázat, akkor igen.
Őszintén nekem is volt nem kevés beszélgetésem ami csak úgy elhalt. De ezt nem szeretem. Jobb szeretem elmondani, hogy mi a gondom, miért nem szeretném folytatni.

Biztosan nagyon nagy különbségek vannak az ingerigényben!

Van olyan is, hogy egy ideig fölfele ível a dolog, aztán egyszer csak "elfogy" és rém unalmassá vagy kiábrándítóvá válik.
Ha póz van benne, akkor pláné.

Nincsen azzal gond, ha külsőleg nem passzol két ember. Kinek mi tetszik... De elég tré dolog leszólni valakit azért mert neki nem tetsző az alakja...

Nyilván sérteni fogja az egóját. Ezért kezdődik az, amit említesz. De ez egy idő után elmúlik, kellő önismerettel pedig hozzásegítheti az ejtett félt egy jobb minőségű kapcsolat kialakításához.

és vajon mit könyvel el az ejtett fél?
nehezen hiszem, hogy a valóságot
ilyenkor jönnek a mindenféle magyarázatkeresések... túl válogatós, nem is akar ismerkedni, gyáva stb.
nem?

ezek a kaliberek érdekesek
(és számomra egyre érdekesebbek)
régebben rá tudtram csodálkozni párokra
hogy mennyire más kaliber az egyik, mint a másik
hogy a fenébe lehet ez?
ma már azt gondolom, pl. pont a BDSM az, ami ilyen össze nem illésekre magyarázatot ad
(mert ezredig szemponttá tud hátralökni egy vágyban-irányultságban passzolás minden más szempontot.. persze, kérdés, meddig...)

biztos, hogy számít az ingerigény
és biztos, nagy különbségek vannak
mármint abban, hogy kinek mi (ki) az unalmas

de kezdeti ismerkedéskor volt olyan férfi, akiről fél rossz szót nem tudtam vona mondani, minden klappolt
csak egyszerűen nem tudtam figyelni rá, annyira unalmas vol... próbáltam, én próbáltam, meg értem én, hogy ez valahol az én gázom (igen, én igen nagy ingerigényű vagyok), de nem ment...

egyszer egy celeb interjújába hallgattam bele... és mondta, hogy most, hogy épp szingli lett (celebékkel elég gyakorta megesik valahogy az ilyesmi), találkozgat férfiakkal... és van, hogy a találkozás harmadik percében, a beszélgetés ötödik mondatánál biztosan tudja, hogy a másik soha, semmi érdekeset nem tudna neki már mondani... és én ezt akkor annyira, de annyira átéreztem, mert igen... nekem igen sok emberrel volt/van ilyen érzésem... pl. ezért sem randiztam kávézóban/étteremben elsőre... hogy kivárjam a rendelés-kihozás-fizetés, ilyen helyzetben évezredeknek tűnő idejét? (nomeg, keményen nem korrekt) ,és az sem garancia semmire, ha írásban korábban működött...

Ilyenkor szerintem az van, hogy a két fél, vagy az unatkozó fél kulturáltan jelzi, hogy ő kicsit mást képzelt el, és/vagy hasonló módon szétválnak és folytatják a keresést.

Na igen, általában olyan pasinak nagy a szája, aki csak azt hiszi magáról, hogy jóképű, közben meg nincsen sehol. Ráadásul azt a szintet soha nem fogja megütni amit egy olyan kaliberű nő kíván amit ő. szánalmas :)

Mellesleg komolyra fordítva: az unalmassal nincs mit kezdeni. Akinek ez fontos, annak elég nagy probléma. De nem mindenkinek fontos. Van aki számára ez csak sokadik szempont, vagy ő maga is unalmas, így jól elvannak.

direkat azért nem ahhoz a bloghoz írtam, mert úgy folytatás, hogy új téma
súlyfélretéve
egy újabb szempont

Akkor jön a következő.
Kicsit biztos bosszantó, mert megint kell keresgélni, és a gazellák nem dőlnek glédába, de még a 80+-os dömdömök sem, így melózni kell a dologért, ami fölöttébb érthetetlen, hiszen minden nő legfőbb vágya egy átlagnál nem jobb, de öntelt pasi, neeeem?!