X nap után blogokat olvastam.
Pár blog kapcsán: azt hiszem, padlót fogott a blogfal. Nincs lejjebb. Nem lehet lejjebb.

Esetleg talán még az, ha majd bocsánatot is kell kérnie annak, aki BDSM- ről mer írni. (Hogy nem ember az olyan, az már egyértelmű 😕.)

Mi lett ez itt?

Játszani nagyon szeretek, az igaz, de hogy féfi lennék? 😎 Mindig mondom az Uramnak, h sztem fiús vagyok. Szerinte nagyon nem.
De ezt a mondatot, már hallottam, h nem gondolta volna ..., h meddig lesze itt. Én még sohasem gondolkodtam senkin, h meddig marad itt, tuti nem jutna eszembe ilyeneken gondolkodni a pixien, máson szoktam fantáziálni

Tudom, hogy te nem. Csak szimpla megfigyelés, mi a gyakori téma, illetve melyeknél van töménytelen komment. :)

én nem gondolom, hogy a rinyát feltétlenül meg kell érteni (igaz, azt se, hogy mindenkit)
szociálrasszistaként az emberekre szeretek figyelni
a droidokat mellőzném az életemből
így szólt régen a szlogenem
amikor még a droidok az emberek egy csoportját jelentette (akik kb. a fű szintjén mutattak életfunkciókat)
de ma már elbizonytalanodtam
nem kizárt, egyes jól kidolgozott mesterséges intelligenciák vonzóbbak lesznek számomra nemkevés embertársamnál

Nálam ez tényleg szokott segíteni, hogy kicsit kiszellőztetem magam, és utána kifújva-kipihenve visszatérek önmagamhoz, és megint energiát tudok arra fordítani, hogy megértsem a rinya mögöttit, még ha nincs is elmondva, csak következtetni tudunk rá. :)

Nálam ez már fixen bejáratott, néhány tippem van is, higy miért működik így, de a lényeg, kifújom magam, és megint tiszta szívvel osztom szét, még amim van. :)

jaja, minden nő nagy veszélyben van itt
de milyen jó, hogy jelentkezik sok megmentő :)

nem gondoltam, hog yilyen sokáig itt leszel
sőt, azt gondoltam első olvasatra, ffinick vagy, az játszadozik
tényleg, játszadozó férfinick vagy? :)

fura
szerintem (mondhatnám: az én világomban :) a világ természetes alapállapota az, hogy szeretjük egymást a világgal, illetve ez nem is jó kifejezés, hanem egyek vagyunk, a világ részei vagyunk (én is a világé, de a világ is az enyém)
születésünk után kezdődik az elhidegülés, eltávolodás, egészen kicsi korban még kevésbé, aztán gyorsulóan
és felnőtt korban illene ezt megtanulni kezelni, azaz törekedni ismét a világgla való harmóniára

igen, nekem is beleragadt a rinya, és én se látom mögötte a szenvedést (ami rögtön már el is törölné a rinyastátuszt), de a szenvedést nem is hiányolnám, a mélységet (nem Marianna-árok félét, csak valami parányi gödörnyit talán) igen
meg emberi interakciókat
az általam rinyának talált dolgokban nincs ott másik ember
beteljesületlen személyes vágyak, és ebből fakadó durcik-hisztik-nagyhalálok látszanak csupán (ami a megélőnek tényleg az, mármint valódi szenvedés)
persze, simán lehet az én szemüvegem olyan bevonatos, hogy ezt lássam

Nagyon érett például bennem egy poszt arról, hogy a világ természetes, alap állapota az, hogy a világ nem szeret minket. És első sorban édesanyánknak köszönhetjük azt a jótékony illúziót, hogy ez nem így vagy. Elhitette velünk, hogy mi értékesek, alanyi jogon szeretetre méltók, fontosak, stb-k vagyunk. Mert pici gyetmek korunkba az édesanyánk jelenti nekünk a világot. De ahogy felnövünk, már amennyibem és ha, akkor, folyamatosan csalódunk ebben az illúzióban. Felnőtt korra illik megtanulni kezelni ezt.

Valahogy beleragadt a "rinya", és kikopott mögülle az, hogy a tényleges szenvedést lássam mögötte. Az egymásnak csapódó nézeteket már kezdtem acsarkodásnak látni.
Valahogy kikívánkozott volna belőlem volna, hogy "Nőjetek már fel, bazdmeg", miközben tudom, hogy a világ ugyanilyen állapotára máskor teljese. máshogy reagálok.

Szóval ilyebkor kicsit vissza kell húzódnon önmagaba, hogy az emberek ismét hiányozni kezdjenek, és megint könnyebb legyen megértéssel tolerálnon azt,hogy a világ számomra se olyan, amilyen nek én szeretném. :)

A biztos, h elképesztően veszélyben vagyok, csak én, kis butuska nem tudhatom, honnan is tudnám ... hagyjuk is.

pedig jó szórakozás a blogírás. Nekem nagyon sokat segített az elején, főleg, h sokan kommenteltek, sokat tanultam belőle.
de mindig vki mögé képzel vmi indokot ... mindegy is. majd túl leszek rajta aztán vagy írok vagy nem :)

érdekelne, téged mi tud lehúzni
nem konkrét nink konkrét hsz-ére vagyok természetesen kíváncsi
hanem ha van ilyen, a típusára

láttad A nő című filmet?
én a napokban
és gondoltam Pipe-ra

Igen, rajtam is most ugyanez van. Itt néhány blogbejegyzés-komment mostanában innább lehúzott, vagy beakadt. Máskor elengeden azokat. A beszélgetések elakadnak... De igazából nem hinném, hogy az oldal lenne más, mint máskor, szerimtem magamon kell igazítani.

vagy olyan légkört teremteni, ami vonzóbb? :)

én megijedtem, mert egyre jobban nem hiányzott
egyre inkább azt láttam-találtam meg, ami nekem nem kell
azt gondoltam, szemüveget cserélek
más szín, más szűrők :)

Most kicsit az ln kedven is beőszült, kicsit el kell távoldonom, hogy isnét hiányozni tudjon a légkör.

neked milyen komment tudja elvenni a kedved?

Nekem pár komment elvette a kedvem, néha írok, de sokkal többször írnék. Na de ez az én bajom tudom.

Jól ráéreztél mi is a legfontosabb 🙂

A végén még rábeszéltek és kerekítek belőle egy tündérmesét, fényképes illusztrációval 🤭

elgodnoltam, milyen bőrruhát szeretnék én, milyen lenne nekem jó
és miközben néha fantáziálok bőrről, a realitásokban már megint tüllben gondolkodom :)
(az én koromba, az én testalkatommal :D)

Pedig sokan érdekesnek találnák ezt is :)

nem facebook-jellegű karrierben gondolkodom :)

azért vannak elmélkedős írások, régebben nekem többnek tűnt
és voltak alatta időnként érdekes beszélgetések
(persze, nekem érdekes :)

a legtöbb blognál (pl. ennél is) izgalmasabb téma :)

bloghoz nem feltétlenül kell komolyabb történés
vélem én :)

Pont a másik végletet képviselem. Nem történik semmi, amiről írhatnék. A szeptemberem csúcsa az volt, amikor találtam egy olyan bőr rucit, amit pont nekem álmodott meg a tervezőj. Imádom, de nincs hova felvennem. Megfogadtam, hogy a következő pixie buliba abban megyek. De ez nem ér meg egy blogot...

Hát azt mindketten tudjuk, hogy az elmélkedős írás ritka vendég, olyan meg szinte nincs is a szaftoson kívül, ami komolyabb karriert futott. :))

ez abszolút van :)

En remelem azert, mert az emberek valo eleteben annyi minden jo tortenik, hogy idejuk es igenyuk sincs irni :)

nem-nem, én pont nem a szaftosokra gondoltam, mikor vetülnek népek valami koncra ezerrel
békeidőbeli elmélkedések - nekem pl. ez jönne jól

lehet, ami neked butaság volt, az másnak maga a megvilágosodás csodája :)

meg "butaságból" (óvatosan kezelném a szót) is lehet tanulni, az is lehet érdekes
sokszor a "butaság" csupán másképp gondolkodás
sokszor meg szimplán nemgondolkodás - ezt én sem kedvelem :)

:-D :-D

Most épp a dögunalom nyert. :)

Majd lesz előbb, utóbb, valami "jó" kis szaftos. :D

Lehet ,hogy sokan arra várnak ,hogy mások tegyék meg ? :-D
Azért azzal vitába szálnék ,hogy ki reagál jól ,vagy rosszul ,mert olvastam itt már egy két igen csak nagy butaságot ( legalább is nekem annak tűnt )

mindegyik jó reagálás :) (nincs jó vagy rossz)

akkor módosítom: miért nem vetnek fel az emberek témákat?

Szerintem nem "haldoklik" ,csak témát kel felvetni ,mire az emberek reagálnak ,ki jól ,ki rosszul :-D